Manapság szinte nem is lehet létezni tévé és számítógép nélkül. Vannak akik úgy gondolják, hogy a technika ezen csodái felelősek a látásproblémákért. Czeizel Endre szerint azonban a probléma gyökerét valahol egészen máshol kell keresni.
„Az, hogy rövidlátó vagy távollátó lesz valaki, nagyban függ attól, hogy ki mit örökölt szüleitől vagy idősebb felmenőitől” – mondta a genetikus az FN-nek.
A szemüveges ember sem értéktelenebb
Mint kifejtette, a modern társadalmakban a szemüveges emberek is ugyanolyan értékesek, mint akik jól látnak. „Nem volt ez azonban mindig így. Az őskorban például egy rövidlátó ember védtelen volt a ragadozókkal szemben. Kevesebb esélye volt arra, hogy gyereke szülessen és továbbadja a génjeit. Az ember azzal, hogy elkezdte beteg társait meggyógyítani, felborította a természetes egyensúlyt, és az elkövetkező években nagyobb lehet a különböző születési rendellenességek gyakorisága. A legújabb számítások szerint 2300-ban már minden ember szemüveget visel majd” – véli Czeizel Endre.
A szemorvosok és az optikus szakemberek azonban nem ennyire borúlátóak. „Nem a szemüveget viselők lettek többen, hanem ma már a szemészek sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy a látásproblémákat egészen fiatal korban kiszűrjék” – mondja Végh Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának docense.
Miért látunk rosszul?
„A rövidlátás és a távollátás ugyan velünk született adottság, de nem feltétlenül örökítjük át” – hangsúlyozta a docens. Mint elmondta, szemüveges szülőknek is lehet jól látó gyerekük. Az sem igaz, hogy a sok tévézéstől vagy számítógép előtt üléstől jönnek elő a szemproblémák. A rövidlátást az okozza, hogy a szem tengelye hosszabb, mint egy normál szemé. A kép így a retina síkja előtt képződik, emiatt a látóideg homályos képet továbbít az idegrendszerbe.
A távollátók szemtengelye viszont rövidebb az átlagosnál, ezért látják a távolabbi tárgyakat élesnek, a közelebb lévőket pedig homályosnak. „Ezeket a látásproblémákat szemüveggel, kontaktlencsével vagy műtéttel csak korrigálni lehet, teljesen megszüntetni nem” – hangsúlyozta Végh Mihály.
Jobban akarunk látni
Reider László, az Optika Egyesület elnöke szerint nem a látásproblémák, hanem az igények nőttek meg. „Korábban nem volt szükség ilyen fokú látásra, mint ma. Sokan dolgoznak számítógéppel, amelyhez nagy szükség van az éles látásra” – emelte ki.
A szakértő szerint nagyon fontos, hogy a korrekciót időben elkezdjék, mert ha az idegrendszer sokáig nem kap megfelelő minőségű képet, egy idő után csak 70-80 százalékos látást lehet elérni. Ha viszont a problémát idejében kezelik, az illető akár120 százalékos látásra is képes lehet. Előfordul, hogy az életkor előrehaladtával változik a dioptria. Mivel a szem egy élő szerv, folyamatosan alakulhat. Ha az átmérője akár egyetlen millimétert változik, három dioptria módosulással jár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy javult vagy romlott volna a szem.
