Több hónapos küzdelemnek tett a végére pontot az Aventis igazgatótanácsa, amikor elfogadta egyik legnagyobb konkurense, a Sanofi-Synetlabo felvásárlási ajánlatát. A Sanofi ugyanis már korábban, január
végén is tett egy ellenséges felvásárlási ajánlatot a tavalyi évet 8,048 milliárd eurós árbevétellel záró Aventisre, ám a „célpont” akkor ezt még visszautasította. Úgy próbálta meg kivédeni a felvásárlási kísérletet, hogy alternatív védekezési útként a Novartisszal kötendő fúzióról folytatott tárgyalásokat.
A svájci gyógyszeróriás azonban a múlt héten visszalépett a tranzakciótól, s a Sanofi újabb ajánlatát az Aventis már elfogadhatónak tartja. A több tízmilliárd eurós küzdelem minden bizonnyal akkor dőlt el, amikor a felvásárlásból belpolitikai kérdést csináló francia kormánynak végül sikerült rábírnia a Sanofit, hogy „emelje” a tétet, azaz kínáljon többet „félig hazai” riválisért.
Egyesülési kényszer?
Gyógyszeripari szakértők úgy vélik, nem ez lesz az utolsó fúzió a gyógyszergyártók körében, mivel az ágazat óriásai már nem tudnak a korábbihoz hasonló ütemben növekedni. A kutatási költségek folyamatosan emelkednek (egy új gyógyszer kifejlesztése ma átlagosan 700-800 millió dollárba kerül), ráadásul jövőre számos innovatív készítmény szabadalmi védettsége is megszűnik. Ha a cégek tartani szeretnék eredményük eddig megszokott növekedését, akkor erőteljes hatékonyságnövelésre lesz szükségük – ebben segíthetnek az egyesülések, hiszen a szinergiahatások miatt jelentős költségcsökkentés érhető el.
Óriási méretek
Az Aventis igen sikeresnek bizonyult a piacon, ezt bizonyítja, hogy egyre-másra érkeztek az ajánlatok a felvásárlására. A Novartis vasárnap mégis bejelentette, hogy visszavonta ajánlatát, amelyet az Aventisre adott korábban. A svájciak azt mondják, azért szálltak ki a versengésből, mert az Aventis „a francia kormány erőteljes intervenciójának a hatására” tárgyalásokba kezdett a Sanofival.
A Sanofi persze „sokat segített” a döntésben: eredetileg 47 milliárd eurót kínált riválisáért, most viszont már 54 milliárdot ígér. Annak ellenére, hogy a 17,815 milliárdos árbevételű cég 2003-ban igencsak rossz évet zárt: nettó profitja 12,4 százalékkal csökkent az előző esztendőhöz képest. A Sanofi saját részvényeiből ötöt ajánl hat Aventis-papírért, s erre részvényenként még ráfizetne készpénzben 120 eurót. A Sanofi bejelentése szerint az ajánlatot jóváhagyta az Aventis igazgatótanácsa. (A Sanofi eredeti ajánlata 120 helyett csak 51 euró készpénzről szólt.)
Az Aventis és a Sanofi fúziójának megvalósulásával 100 milliárd dollárt meghaladó összértékével a világ harmadik legnagyobb gyógyszergyártója jön létre az amerikai Pfizer és a brit-amerikai GlaxoSmithKline után. Az angolszász dominancia a magyarázat arra, hogy a francia kormányfő miért is hangsúlyozta a mostani fúzió „stratégiai” jelentőségét.
Hazai háttér
A két cég egyesülésével termelői érték alapján a legnagyobb gyógyszercég jön létre Magyarországon. Az IMS Health adatai szerint tavaly a Sanofi 23,26 milliárd forintos forgalomat ért el Magyarországon, így ezzel a harmadik, az Aventis a maga 13,75 milliárdos forgalmával pedig a tizedik volt a hazai piacon. A két cég egyesülésével így minden bizonnyal megelőznék a jelenlegi első Richter Gedeon Rt.-t, amely 2003-ban a belföldi piacon 34,05 milliárdos forgalommal vezette a listát.
A Sanofinak Magyarországon a Chinoin gyárban tulajdonosi részesedése is van, és komoly összegeket fektet be. Tavaly ősszel a Chinoin budapesti gyárában felavatták a 4,3 milliárd forintos beruházással elkészült új gyógyszergyártó üzemet, majd év végén egy új veresegyházi üzemet is beindítottak, az itt beruházandó összeg eléri a 250 millió eurót. Jean-Francois Dehecq, a cég vezérigazgatója az avatáson elmondta: a Chinoinnál végrehajtott fejlesztések eredményeként a magyarországi vállalat a vegyipari termékeinek több mint 90 százalékát, gyógyszeripari termékeinek pedig több mint 50 százalékát exportálja.
Az utóbbi időben a kutatás területén is megkezdődtek a beruházások annak érdekében, hogy a Chinoin világszínvonalon is helytálló gyógyszeripari vállalattá váljon. A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság idén hetedik alkalommal a Sanofinak ítélte oda az Év Gyógyszere díjat, amely a Magyarországon is népbetegségnek számító atherotrombózis megelőzésében elért kiváló eredményei mellett kiemelkedő költséghatékonyságával vívta ki e rangos elismerést.
Az Aventisnek nincs magyarországi gyártókapacitása, csak forgalmazza termékeit hazánkban.
Szakértők szerint a Sanofi azért szeretné megszerezni az Aventist, mert el akarja kerülni, hogy maga is felvásárlási célponttá váljék. A Sanofi két nagy francia részvényese közötti paktum ugyanis idén decemberben jár le: a két legnagyobb tulajdonos a kozmetikai óriáscég, a L’Oreal és az olajipari Total. A két nagy pakett együttesen 44 százalékos tulajdonrészt jelent a Sanofiban, így a stratégiai tulajdonosok közötti egyezség lejártával akár alaposan át is rendeződhet a cég háttere.
A Sanofi-Aventis fúziónak komoly szinergikus hatásai lehetnek: az Aventis erős piacot, 4400 fős értékesítési hálózatot épített ki az USA-ban, de viszonylag kevés új gyógyszer van nála „raktáron”. A Sanofinál viszont éppen fordított a helyzet: széles termékskálához az amerikai piacon gyengék a pozíciói.
Ugyanakkor a BBC szerint a francia állami intervenció felbőszítette a németeket (amelyek a Hoechst eredeti anyacég révén igencsak fontos pozíciókat birtokolnak az Aventisben) és a svájciakat, akik a Novartisszal szembeni bánásmód miatt panaszkodhatnak. Ugyancsak aggaszthatja a kisrészvényeseket és az egyéb tulajdonosokat, hogy a Sanofi második számú termékével, a Plavix nevű készítménnyel belekeveredett egy gyógyszerszabadalmi vitába, amely az új részvényeseknek akár kellemetlen meglepetéseket is tartogathat a fúzió után. Ez a veszély a Novartis-Aventis fúzió esetén természetesen fel sem merült volna. A BBC szerint ugyanakkor az Európai Unió versenyhatóságai várhatóan jóváhagyják a fúziót, minthogy a Sanofi már előzetesen jelezte: eladja azokat a gyógyszereket, illetve márkákat, amelyek miatt trösztellenes aggályok merülhetnének fel.
A Bloomberg által megkérdezett szakértők szerint is a „politikai logika” győzött az üzletkötés során. Legalábbis így vélekedik Jacques-Antoine Bretteil, az International Capital Gestion párizsi alapkezelője, aki szerint nem az Aventis, hanem a Sanofi részvényesei járhatnak rosszabbul, merthogy a Sanofi 15 százalékkal megemelt ajánlata drágának tűnik. (A Sanofi ajánlata egyébként 66,63 euróra értékeli az Aventis papírjait.)
Az egyesülés után
Az új, egyesült céget Sanofi-Aventisnek neveznék, és vezetését Jean-Francois Dehecqre bíznák, a Sanofi 64 éves eddigi vezérigazgatójára. A Sanofi a mostani ügylet lebonyolítására 16 milliárd eurós, ötéves lejáratú szindikált hitelt vesz fel – jelentette be Dehecq. Azt is megerősítette, hogy cége éves szinten 1,6 milliárdos megtakarítást remél a tranzakciótól.
Elemzők megjegyzik: a gyógyszercégek azért egyesítik erőiket, mert szeretnék gyarapítani forrásaikat a marketingköltségek fedezésére és a magas kutatási kiadások finanszírozására. Ezt főleg az olcsó, generikus gyártókkal folytatott, egyre éleződő verseny, valamint az áttörést jelentő, új terápiás hatású készítmények egyre ritkább megjelenése indokolja.
A mostani fúzió a vállalategyesítések történetében a nyolcadik legnagyobb ügylet lesz, a gyógyszeriparban pedig a harmadik helyet foglalná el az „örökranglistán”. Ennél nagyobb ügylet csupán a Warner-Lambert cég felvásárlása volt 1999-ben (akkor a vevő a Pfizer volt), illetve ugyancsak nagyobb volt a Glaxo Wellcome és a SmithKline Beecham 2000-es összeolvadása. 
