A kormány gazdasági döntés-előkészítő testületének kibővített ülésére második alkalommal került sor – az első megbeszélésen, tavaly decemberben, az árfolyam-politikai kérdéseket tekintették át. Akkor született a megállapodás, hogy legalább negyedévente konzultálnak ebben a körben. Most a gazdasági helyzet értékelése volt napirenden.
A kabinet ülésén megállapították, hogy a magyar gazdaság, a világgazdaság növekedési kilátásainak romlása ellenére, az előre eltervezett pályán haladhat. László Csaba pénzügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az iraki háború közvetlenül nem érinti a magyar gazdaságot, mivel a konfliktusban érintett területekkel elhanyagolható volt gazdasági kapcsolatunk. Közvetett hatással azonban lehet számolni, hiszen az amerikai növekedési esélyek romlásával az uniós bővülés is kisebb lehet. A miniszter szerint ugyanakkor nincs ok az idei gazdaságpolitikai tervek módosítására, bár azok betartása fokozottabb figyelmet kíván. A mostani 6,5 százalékos kamatszint és a 245-246 forintos euróárfolyam mellett az inflációt úgy lehet leszorítani a kívánt szintre, hogy az nem akadályozza a gazdasági növekedést.
A szakszervezetekkel és a munkaadókkal kötendő megállapodásnak is a gazdasági növekedést az életszínvonal emelkedésével párosító, ám az infláció csökkentését szem előtt tartó gazdaságpolitika kialakítása a célja. László Csaba a tájékoztatón elzárkózni látszott attól, hogy ezt az egyezséget az 1994-ben, a Horn-kormány által indítványozott Társadalmi Gazdasági Megállapodással hasonlítsák össze. (A béregyezség akkor nem jött létre, s ezt 1995-ben a Bokros-csomag követte.) A megállapodás célja az lenne, hogy kiszámítható és stabil kereteket adjon a vállalkozóknak és a munkavállalóknak. Ezáltal lehet leginkább zökkenőmentessé tenni az ország eurózónához való csatlakozását. Az egyezséget ezért kellene több évre, az euró bevezetésének tervezett időpontjáig megkötni. László Csaba azt elismerte: ez a megállapodás is arról szólna, hogyan lehet az infláció, a béremelések és az adópolitika hármasában stabil gazdaságpolitikát kialakítani. Ennek a „lehető legalacsonyabb” fogyasztóiár-rnövekedés mellett kellene elősegítenie az életszínvonal emelését és a gazdaság növekedését. László Csaba szerint a megállapodásnak már 2004-re is vonatkoznia kellene, így jó lenne, ha augusztusig megszülethetne.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
