A magyarországi mezőgazdasági termelők többsége jelenleg az uniós támogatások nélkül nem volna versenyképes az unió egységes agrárpiacán – véli Pete Nándor, a külügyi tárca integrációs államtitkárságának főosztályvezető-helyettese. Véleménye szerint az eredményességhez a csatlakozásig a mezőgazdasági termelés szerkezetét a piaci igényeknek megfelelően át kell alakítani, eközben törekedve a minőségi termelésre és a hatékonyság növelésére.
Az unió is változikAz EU közösségi agrárpolitikája módosítására készül. Nagyobb jelentőséget kapnak a mezőgazdasági termékek minőségi, élelmiszerbiztonsági előírásai, valamint a vidékfejlesztés. Fokozottan figyelembe veszik a jövőben a támogatások elosztásakor a szociális szempontokat és várhatóan mérsékeltebb lesz a piaci beavatkozás, csökken a kvóták szerepe.
Évente kétmilliárd euró
A felkészülési folyamat során a termelőknek minél jobban meg kell ismerniük az EU szabályait, be kell kapcsolódniuk az előcsatlakozási programokba, hogy majd uniós tagként sikeresen pályázhassanak támogatásokra. Magyarország uniós tagként évente mintegy 2 milliárd euró agrártámogatást igényelhet majd, ennek háromnegyedét a közvetlen termelői kifizetések teszik ki.
A belépés után Magyarország a támogatásért cserébe a csatlakozáskor gyakorlatilag teljes körűen átveszi a közösségi agrárpolitika (CAP) szabályozását. A tárgyalások jelenlegi szakaszában már csupán tíz ügyben kér a magyar fél átmeneti mentességet az uniós előírások azonnali átvétele alól.
Dől a pénz?
A közösségi szabályozás szerint csak azok a gazdák részesülhetnek támogatásban, akik teljes körű adatszolgáltatást nyújtanak az agrárintervenciós központnak. Azok a termelők, akik legalább öt évig vállalják, hogy az EU szabályai szerint extenzív és környezetkímélő gazdálkodást folytatnak, hektáronként akár 150 ezer forint közösségi forrást is kaphatnak. A termelőknek előnyös, ha mihamarabb szövetségeket hoznak létre. Ezzel ugyanis jobb alkupozíciót vívhatnak ki az élelmiszer-feldolgozókkal és a kereskedőkkel szemben.
A tagság ugyanakkor nem minden agrárágazat számára kecsegtet uniós többlettámogatással. Az uniós kifizetések csaknem fele ugyanis a szántóföldi növénytermeléshez, egyharmada pedig a szarvasmarha-tartáshoz kapcsolódik.
Némi feszültség kialakulhat
Különösen kényes a termelési kvóták ügye, mivel az unió történelmi bázisnak javasolta az 1995 és 1999 közti éveket. Sajnos azonban a magyar termelése ekkor többnyire messze elmaradt a Magyarország által kért mennyiségektől. Ugyancsak feszültség származhat abból, ha az unió csak átmenettel vagy bizonyos feltételekkel terjeszti ki a magyar gazdaságra az úgynevezett területalapú – közvetlen – támogatásokat.
