Argentin pénzügyi szakemberekből álló delegáció érkezett a napokban Washingtonba, nem titkoltan azzal a céllal, hogy további segítséget kérjenek az IMF csapatától. Nem akármiért tettek meg ekkora utat: az argentin gazdaságot az utóbbi idők egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága fenyegeti. A zuhanó adóbevételek és a jegybanki devizatartalékok elolvadása azt jelzi, mind valószínűbb az ország fizetésképtelensége. Ha pedig ez bekövetkezik, már nem kell tovább találgatni, hogy milyen hatással lesz mindez a feltörekvő piacokra, köztük Magyarországra is.
Tovaterjedhet
A kilencvenes évek pénzügyi válságai elegendő példával szolgáltak arra, hogy mi történik akkor, ha egy régió meghatározó gazdasága padlót fog. A mexikói tequila válság 1994 végén, az ázsiai 1997-ben, és az orosz 1998-ban viszont a mostanitól eltérő világgazdasági környezetben zajlott. Akkor a globális mutatók javulófélben voltak, most azonban lefelé tendálnak, vagyis a befektetőket már egyébként is nyugtalanság, feszült idegállapot jellemzi.
Olvassa el……a devizapiac forró júliusi napjáról szóló cikkünket!
A forint első fekete napja >>
További múltbeli példáért nem is kell olyan messzire mennünk, hiszen az argentin válság előszele már idén júliusban megérintette a világot, mindenekelőtt a feltörekvő piacokat. Ami Magyarországot illeti: “csupán” annyi történt, hogy a forint egyik pillanatról a másikra 4-5 százalékponttal gyengült, és nem hiányzott sok ahhoz, hogy az állampapírpiacon is komolyabb eladási megbízások jelenjenek meg.
A szakirodalomba fertőződés (contagion) néven bevonult folyamat minden eddiginél súlyosabb következményekkel járhat. A pénz- és részvénypiacokon rendkívüli mértékben megemelkedhet a volatilitás, az árfolyamok szélsőséges határok között ingadozhatnak.
Halogató állásponton az IMFMint az várható volt, nem hozott gyors áttörést a washingtoni tárgyalás. Még a korábban bejelentett, 1,2 milliárd dolláros “gyorssegély” részleteiről sem sikerült megállapodni. Az idő viszont sürget, és Argentínának rövid időn belül 6-9 milliárd dollárra lenne szüksége elapadó devizatartalékainak feltöltéséhez…
Aggasztó kérdések
Bedől vagy nem dől be az argentin gazdaság? Túlteszi magát Argentína az IMF segítségével mostani nehézségein? Lehet-e bármely mentőöv elég hatékony ahhoz, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget, vagy a peso drasztikus leértékelését? Mekkora riadalmat kelt a feltörekvő piacokon ügyködő befektetők körében egy ilyen léptékű összeomlás?
Ilyen, és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg a dél-amerikai ország egyre kilátástalanabb helyzete kapcsán. Ezekre próbálunk mi is választ adni.
Előbb vagy utóbb
Gondban Brazília isAz S&P hitelminősítő Brazíliával sem volt könyörületes, amikor múlt hétvégén stabilról negatívra rontotta az ország devizában és reálban fennálló adósságának kilátásait. Egyelőre tehát csak kedvezőtlenebb kilátásokról van szó, ám a sárga lap kiosztását várhatóan a piros is követi, vagyis a brazil tartozásokat hamarosan leminősítik. Az IMF ugyanakkor kegyes volt hozzájuk, 15 milliárd dolláros hitelkeretet szavaztak meg nekik. Az S&P lépése egyértelműen összefügg a térség, és kiváltképp a szomszédos Argentína gondjaival. Jóllehet a hitelminősítő a brazil költségvetés növekvő deficitjét, és az áramellátásban jelentkező kimaradásokat sem nézi jó szemmel. Olvassa el idevágó hírünket is! >>
Az argentin kormány látszólag magabiztos. Reményei szerint a Washingtonba küldött tárgyalódelegáció nem üres kézzel tér vissza, hanem az IMF biztató szavain túl olyan megoldást hoz, mely igazolja: a gazdasági stratégia minden külső jel ellenére jó úton halad. Persze azt maga a pénzügyminiszter, Domingo Cavallo is tudja, hogy ez nem lesz könnyű. Elég csak egy pillantást vetnie a legújabb felmérésekre.
Az argentin és amerikai piaci szereplők körében készített körkérdésből kiderül: minden eddiginél nagyobb, 45 százalék esélye van annak, hogy a pénzügyi válság még az év vége előtt bekövetkezik. Lényegében nem is arról vitatkoznak már a szakemberek, hogy bebuknak-e vagy sem, hanem sokkal inkább az izgatja őket, hogy előbb-e vagy utóbb. A legintőbb jel, hogy az ország devizatartalékai egy év alatt 40 százalékkal zuhantak.
Egyedül nem megy
Szakértők szerint a kormány azonnali feladata, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket és hitelezőket – meg persze a pénzüket bankban tartó hazaiakat is -, hogy nem értékeli le a pesot, és fenntartja az ország fizetőképességét. Egyáltalán nem könnyű. Hároméves recesszió után az argentinoknak már elegük van a megszorító intézkedésekből. Ebből pedig kijutott nekik az idén is. A kabinet kudarcba fulladt hitelfelvételi próbálkozását a költségvetési kiadások drasztikus visszafogása követte. Még Bokros léptékkel is elképzelhetetlen, 13 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentést hajtottak végre.
A vártnál gyengébb júliusi adóbevételek pedig már azt jelezték, a pénzügyminiszter nullszaldós büdzséterve legfeljebb nagyvonalú elképzelés marad, vagy az elmaradó bevételek miatt még szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. Ez utóbbi pedig újabb népszerűtlen intézkedések árán történne.
Külső segítség nélkül egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a pénzügyi tárca elveszti hitelét. A külföldiek kivonják maradék tőkéjüket, az argentinok pedig a dollárra váltják pesobetéteiket. A két folyamat feltartóztathatatlan eredménye, hogy az argentin valuta összeomlik.
