A 19-26 év közötti egyetemisták és főiskolások nemcsak az Európai Unió 15 országából, hanem 12 csatlakozásra váró országból is érkeztek Clunybe. Jugoszlávia három küldöttje megfigyelőként volt jelen az alkotmányozásnál. Magyarországot Haraszti Ágnes pécsi közgazdászhallgató és a jogász végzettségű Szilágyi Vera képviselte.
“Amikor a kormányközötti tárgyalások nehézkesen működnek és az állami vétók akadályozzák az integráltabb és szolidárisabb társadalom felé haladást, a polgároknak kell előmozdítaniuk az Unió alapvető reformját” – e szavakkal üdvözölte a rendezvényt az Európai Unió Bizottságának elnöke, Romano Prodi. Elmondta azt is, mit vár el a fiatalok által kidolgozott alkotmánytól. “Szeretném, ha ez az alkotmány egyszerre lenne realista és merész, olyan, amely inspirálhat bennünket és példaként szolgál a mi generációnk számára.”
Vaclav Havel, a Cseh Köztársaság elnöke pedig abbéli reményét fejezte ki a fiataloknak küldött üzenetében, hogy a cluny apátság – mint ahogy egyszer már a törtenelem során – új szellemi mozgalom kiindulópontja lesz.
Az alkotmányozó fiatalok a Cluny Európai Nyári Egyetem résztvevőiként egy héten át éjjel-nappal dolgoztak az Unió alkotmányának tervezetén. Először bizottságokat alakítottak, amelyek az Európai Unió Szerződésének 95 cikkelyét és az EU Emberi Jogok Kartájának szövegét alapul véve dolgozták ki javaslataikat. A háromnapos bizottsági szakaszt követőn a javaslatokat az Általános Gyűlés elé terjesztették, ahol három egymást követő napon át tartott az általános, majd a részletes vita.
A fiatal európai polgárok célja az volt, hogy egy világos szövegezésű, gyerekek és iskolások számára is érthető alkotmányt dolgozzanak ki az Európai Unió számára, amely garantálja az alapjogok széles skáláját és demokratikus intézményrendszert teremt.
Az uniós alkotmány tervezetében jó néhány haladó szellemű gondolat is megfogalmazódott. Az alapvető emberi jogok körebe bekerült az emberi génállomány védelme is, a nemi megkülönböztetést illetően viszont elutasították a pozitiv diszkrimináció deklarálásat. Az intézményrendszerre vonatkozó javaslatok egyértelműen a föderalizmus erősítése irányában hatnak. Az uniós szervek kompetenciája jelentősen nagyobb szerepet kapott a tagállamok intézményeinek rovására, elsősorban az Európai Parlament hatásköre bővült.
Az alkotmányt az egyhetes közös munkát követően vasárnap bocsátották végszavazásra. Az alkotmány hetvenegy kidolgozója az egyébként végig jó hangulatban zajló gyűlést csattanósan zárta: a végszavazásnal mindenki a piros színű, azaz nemleges szavazókártyáját mutatta fel. Az általános gyűlés elnöke, Alex Betts angol közgazdászhallgató azonban “vette a lapot” és elfogadottnak tekintette az alkotmányt. A végszavazást követően a fiatalok ünnepélyes keretek között mutatták be az alkotmány végleges szövegét a helyi polgároknak, majd sajtótájékoztatót tartottak.
A szervezők eredeti szándekát is meghaladta, hogy a fiatal európai polgárok az alkotmány kidolgozását követően új mozgalmat terveznek útjára indítani. Az Európai Polgárok Hálózata (European Citizens Network) nevet viseli, és a polgárok erőteljesebb részvételét tűzi ki célul a politikai döntések meghozatalában. A hálózat elsősorban a polgárok passzivitásán és a politikai elit kizárólagosságán szeretne változtatni.
