Egy jogi kentaur – a közhasznú társaság

Bár a kht. működése során gyakran közfeladatot lát el, mégsem tekinthető költségvetési szervnek. Másfelől viszont gazdasági társaságnak sem minősül, bár bizonyos eltérésekkel ugyan, de a kft. szabályai irányadóak a kht.-ra is.

A kht. kentaur jellegét erősíti, hogy bár többségüket helyi önkormányzat vagy központi költségvetési szerv alapította, jogilag mégsem tartoznak az állami szférába. Az állami és a privátszféra határán, egyfajta non-profit kft.-ként működnek, ötvözve a versenyszférába tartozó kft. és a kötött gazdálkodást folytató költségvetési szervek előnyeit.

Közhasznúsági szerződés

Bár a kht. létrehozásának nem feltétele, valójában csak akkor van értelme ilyen társasági formában működni, ha a társaság egy társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel (helyi önkormányzattal, minisztériummal) szerződést tud kötni. Közhasznúsági szerződés hiányában nem is szoktak kht.-t alapítani, hiszen ilyenkor célszerűbb a kevesebb kötöttséggel járó kft.-formát választani. A közhasznúsági szerződés megléte teheti a kht. formát vonzóvá. A megállapodás feltétele a társasági adómentességnek, és további anyagi forrásoknak is.

Ebben a megállapodásban a közhasznú társaság vállalja a közszolgáltatás folyamatos ellátását. A szerződésben rögzítik az ellátandó feladatokat, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét, a díj változtatásának feltételeit, valamint azt, hogy az állami szervezet milyen módon és mértékben támogatja a társaságot. Az Agrárinnovációs Kht. például a feladattervben meghatározott költségek 100 százalékára volt jogosult – ez forintra lefordítva egymilliárd forintnyi költségvetési támogatást jelentett.

Ki és mit ellenőriz?

A tulajdonosnak ellenőriznie kell a közhasznúsági szerződésben vállalt feladatok ellátását. A törvény kötelezővé teszi könyvvizsgáló választását minden közhasznú társaságnál, valamint felügyelő bizottság létrehozását. Ha a tulajdonosok által delegált felügyelő bizottsági tagok azt tapasztalják, hogy visszaélés történt a szerződések körül, össze kell hívniuk a társaság taggyűlését. Az alapító persze maga jogosult meghatározni, kit ültet a vezetői és a felügyelő bizottsági székekbe.

Pepó Pál környezetvédelmi minisztersége idején például megszűnt annak minimális lehetősége is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium alapította Hortobágyi Génmegőrző Kht.-ban tényleges felügyelet mellett használják fel a költségvetési pénzeket. A miniszter első döntései közé tartozott az ügyvezető felmentése. Helyére régi tanítványát nevezte ki, majd sorra lecserélte a felügyelő bizottság tagjait is. Aradi Csaba meghurcoltatásához valószínűleg az is hozzájárult, hogy megpróbálta elérni: a kht. kerüljön a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alá.

Az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását az Állami Számvevőszék is ellenőrzi. További garancia, hogy a közhasznúsági szerződések a törvény szerint nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

Közhasznú vagy magánhasznú tevékenység?

A kht.-k által ellátott közhasznú tevékenységek felölelik – többek között – az oktatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, a műemlékvédelem, a környezetvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, az euroatlanti integráció elősegítése, az útfejlesztés, valamint az árvízvédelem területét. A közhasznú társaság létesítő okiratában meg kell határozni ezt a tevékenységet, és a kht. működése során csak ilyen célra fordíthatja a kapott támogatást.

Az Agrárinnovációs Kht. esetében azonban sikerült megtalálni azt a kiskaput, amellyel a kht. a közpénzek szétosztásának csatornájává válhatott: a tanulmányírást. Ismeretes, hogy súlyos milliók lettek szétosztva a kht.-n keresztül. Az elosztott költségvetési pénzekből részben különböző cégeknek jutott, ezenkívül több mint 30 millió forintot kaptak felújításuk finanszírozására a korábbi földművelési miniszter választási körzetében levő templomok és iskolák.

Mivel a kht. alapító okirata és közhasznú szerződése szerint nem támogathatott volna egyházközségeket és iskolákat, a helyi önkormányzatok bevonásával legalizálták a juttatásokat. A támogatás menete a következő volt: a helyi önkormányzat megbízást kapott a kht.-tól egy vidékfejlesztési témájú tanulmány elkészítésére. A tanulmány megírásáért kapott megbízási díjat (valójában reális ellenszolgáltatás nélküli, vissza nem térítendő támogatást) az önkormányzatok továbbutalták a felújításra szoruló templomoknak és iskoláknak.

Így gazdagodhatott a tudomány olyan nagyívű munkákkal, mint “Csegöld mint határmenti település kitörési pontjai az általános vidékfejlesztési terv keretében” (3 millió forint) vagy “Mátészalka és térsége EU-csatlakozást megelőző roma kisebbség felzárkóztatási lehetőségei” (4 millió forint). A tanulmányok általában rekordidő alatt készültek el, hiszen a pénzre mielőbb szükség volt.

A kht.-k és a közbeszerzési törvény

Persze nemcsak helyi önkormányzatok kaptak rá a tudományos munkára, az Agrárinnovációs Kht. más pályázókat is felkért tanulmányírásra. A megbízási díjak néhány százezer forinttól 7,5 millióig terjedtek. Ha a folyósított összeg meghaladta a 7,5 millió forintot , a közbeszerzési eljárás megkerülése érdekében inkább két részletben utalták a pénzt, arányosan két tanulmányért. Az ezt meghaladó érték ugyanis a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott volna, és a társaságnak pályázatot kellett volna kiírnia (jelenleg ez az értékhatár 9 millió forint).

Elmulasztotta a pályázat kiírását például az Új Nemzeti Kht. a színházépület tervezésére, pedig a Nemzeti Színház megépítésére szánt 10,7 milliárd forint jócskán meghaladja ezt az értékhatárt. A kht. ügyvezetője, Schwajda György miniszteri biztos ezt azzal indokolta, hogy az Új Nemzeti Kht.-ra nem vonatkozik a közbeszerzési törvény valamennyi előírása. Pedig ezek az előírások minden olyan közhasznú társaságra vonatkoznak, amely törzstőkéjének egyharmadát valamelyik költségvetési szerv adja.

A közbeszerzési értékhatáron kívül maradt, azaz pontosan 7,5 millió forintot ért meg az Agrárinnovációs Kht.-nak például az a tanulmány, amelyet a kazettaügy kirobbantójaként elhíresült Agropark Kht. készített. A hangfelvétel tanúsága szerint a kapott összegből 3 millió forintot kellett továbbítaniuk a földművelési miniszter fiának. Az ügyben a rendőrség még nem zárta le a nyomozást, a kht. ügyeiben pedig a KEHI is vizsgálatot indított.

A kht. átalakulása és megszűnése – egy bezárt kiskapu

A korábbi szabályozás megengedte, hogy a közhasznú társaságok gazdasági társasággá alakuljanak át. Ez megteremtette annak lehetőségét, hogy a közhasznú tevékenység javára az állami költségvetésből adott vagyon magánszemélyeknél realizálódjon. A gazdasági társaságoknak ugyanis megvan az az óriási előnyük, ami a kht.-nak nincs: a társaság megszűnésekor a vagyont felosztják a tagok között.

Az 1997 előtti polgári törvénykönyvből (Ptk.) az értő szemek könnyen kiolvashatták a meggazdagodás gyors és egyben legális útját: kht.-t alapítani, a közhasznúság számos előnyét kihasználva, költségvetési pénzből gyarapítani a társasági vagyont, majd átalakulni kft.-vé, végül utolsó lépésként megszüntetni a kft.-t és felosztani a tagok között a vagyont.

A Ptk. 1997-es módosítása szigorított a túl liberálisnak bizonyult szabályozáson: ma a kht.-k nem alakulhatnak át gazdasági társasággá. Amennyiben pedig a tagok a megszűnés mellett döntenek, részükre csak törzsbetétjük alapításkori értéke adható ki, természetesen a tartozások kiegyenlítése után. Ha még ezután is marad vagyon, a tagok azt nem oszthatják fel maguk között, a törvény értelmében közhasznú célra kell fordítani.