A név megmaradAz új vállalati stratégia szerint a szingapúri székhelyű Flextronics International veszi át az Ericsson gyárait Brazíliában, Malaysiában, Svédországban, Nagy-Britanniában és az amerikai Virginiában. A svéd márkanevet azonban nem kell kitörölnünk emlékezetünkből, hiszen a Flextronics továbbra is Ericsson néven gyártja majd a mobilokat.
Mégis csak kényszer szülte lépés ez, hiszen az Ericsson sem tudhatja, mennyire működik az outsourcing a mobilkészülék-gyártás esetében. Az iparági és a termékciklusok ugyanis rendkívül gyorsan követik egymást, ezáltal hatalmas fejlesztői bázisra van szükség. Emellett az is kérdéses, hogy az Ericsson imázsa nem sérül-e ezzel a lépéssel, a törzsvásárlók továbbra is megtartják-e márkahűségüket.
Váratlanul érte a mobiltelefon-piacot rózsaszínben látókat az Ericsson legújabb lépése. Látván, hogy nem tudja megismételni finn riválisa, a Nokia sikertörténetét, a svéd cég bejelentette, hogy outsourcing keretében más vállalkozásokra bízza a mobilkészülékek gyártását. Felszabaduló erőforrásaikkal a technológiai fejlesztések és az internet mobillá tétele terén kívánják erősíteni jelenlétüket a svédek. (Lásd korábbi írásunkat: Az Ericsson döntött a jövőről)
A bejelentést nem kellett különösebben magyarázni, miután az Ericsson a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó jelentésében 63 százalékos eredménycsökkenésről adott számot. A döntés üzenete egyértelműen negatív. Arról tanúskodik ugyanis, hogy az Ericsson nem lát kiemelkedő lehetőségeket a készülékgyártás területén. Ez a korábbi, bőséges eufóriával átitatott prognózisokhoz képest mindenféleképpen visszalépés, ami károsíthatja a szektor egészébe vetett bizalmat is.
A franciák Amerikára néznek
Az Ericssonnál jobb hírek érkeztek a távközlési berendezéseket gyártó francia Alcatel háza tájáról. A cég ugyanis bejelentette, hogy a negyedik negyedévben 26 százalékkal 426 millió euróra növelte profitját, ami megegyezik a korábbi elemzői konszenzussal. Az egész évre vonatkozó 2,25 milliárd eurós működési eredmény pedig 77 százalékos növekedést takar az 1999-eshez képest.
A francia cég tehát teljesítette célkitűzéseit, 2001-re vonatkozó prognózisát viszont lefelé módosította. Úgy számol ugyanis, hogy négy távközlési részlegének bevétele 20-25 százalékkal emelkedik majd a korábban jósolt legkevesebb 25 százalékos bővülés helyett. A szerényebb várakozásokat azzal indokolták a franciák, hogy az Egyesült Államokban a kereslet korábban prognosztizáltnál erősebb csökkenése várható.
Finnország Japán invázióra készül
Az Alcatelhez hasonlóan a Nokia sem tudja kivonni magát az amerikai gazdaság lassulásának hatásai alól. A világ vezető mobilkészülék-gyártójának számító finn cég részesedése a világpiacon 30 százalékos, sorsa pedig alapvető fontosságú a szektor egésze számára. 2000 negyedik negyedévére hajszálnyival, de még felülmúlta a várakozásokat, 2001-re azonban romlottak a kilátások. A decemberben becsült 25-35 százalék helyett várhatóan csupán 25-30 százalékkal emelkedik árbevétele.
Töretlenül bízik viszont a társaság a mobil adatátvitel fejlődése nyújtotta lehetőségekben. Így például a GPRS-készülékek az év második felére esedékes piacra dobásában.
Bár a finnek számára előnyökkel is járhat az Ericsson gyengélkedése, a vállalatnak egyre több piaci újonccal kell szembenéznie. Az NTT DoCoMo európai megjelenésével ugyanis az olyan japán gyártók is fokozottan harcolnak majd az európai fogyasztók kegyeiért, mint a Sony, a Panasonic, az NEC vagy a Fujitsu. (Erről lásd: Az i-mode Európában)
Jorma Ollila, a Nokia első embere viszont mindezek ellenére nem gondolkodik az Ericssonéhoz hasonló outsourcing megoldáson, bár megjegyzi, hogy egyszerűbb termékeinek 10 százalékát cége már nem maga gyártja, és a jövőben további 10 százalék külső gyártóhoz kerülése várható. A kulcstermékek piacán viszont azért nem működne ez a megoldás, mert a fejlesztés és a gyártás annyira szorosan összekapcsolódott, hogy az outsourcing jelentősen megnövelné a kommunikációs költségeket.
Rendíthetetlen németek
A mobilpiac német szereplője, a Siemens versenytársaival szemben arról számolt be, hogy a cég a kívánt fejlődési pályán mozog. Éves szinten 32 százalékkal 778 millió euróra nőtt az eredménye az idei pénzügyi év december 31-én zárult első negyedében.
A Siemens a jövőt illetően sem pesszimista. Az idei évre ugyanis az eladások és a rendelésállomány százalékban mért kétszámjegyű bővülését várja, és azzal számol, hogy profitja az értékesítési árbevételnél is lényegesen gyorsabban fog nőni.
