Az idestova fél év óta a tőzsdei híradások és piaci pletykák középpontjában álló BorsodChem (BC) körül egyelőre még több kérdés is tisztázatlan. A válaszokat szinte valamennyi érintett a szerdai rendkívüli közgyűléstől várja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) viszont addig sem ülhet ölbe tett kézzel, mielőbb tisztázni kívánja a vállalat valós tulajdonosi szerkezetét. A CIB Bank felbukkanása azonban éppen ezt a törekvést nehezítette meg.
Újabb felvonásA következő forduló szerdán, január 24-én 10 órakor kezdődik. A rendkívüli közgyűlés legfontosabb napirendi pontjai:
•Közgyűlési hozzájárulás a TVK ügylethez
•Sajátrészvény vásárlás a saját tőke 10 százalékáig
•Vezető tisztségviselők visszahívása
•Igazgatóság tételes beszámolója a tavaly nyár óta született határozatokról
•A Milford mint szakmai befektető stratégiai célkitűzéseinek ismertetése
Színre lép a CIB
A BC részvények 24,8 százalékát birtokló CIB Bank neve január közepén tűnt fel a tulajdonosok között. Az eladói oldalon a kazincbarcikai társaság megszerzéséért korábban rendkívül heves harcot vívó Milford Holdings Ltd. állt.
Az ügyletről január 16-án értesült a BC menedzsmentje. Azaz: ha az értékpapír törvény (épt.) előírásait betartották, akkor a CIB Bank a bejelentés előtt legfeljebb 2 nappal ütötte nyélbe az ügyletet.
A vegyipari társaság egyik legnagyobb hitelezőjeként számon tartott CIB nagy valószínűséggel csak átmenetileg szerepel a BC részvénykönyvében tulajdonosként. Általános ugyanis az a vélemény, hogy a bank csupán közvetít a Sibur és a Gazprom között. Az ügylet finanszírozásának befejeztével pedig végleg kikerül a részvényesek közül.
Nagy talány, hogy a szerdai közgyűlésen a részvénykönyvbe bejegyzett CIB milyen magatartást követ. Elképzelhető, hogy az orosz érdekeket képviseli, de a tartózkodás sincs kizárva. Számításba jöhet még az az alternatíva is, hogy mindezek ellenére a PSZÁF kikényszeríti a bank távolmaradását.
PSZÁF előtt a nagyrészvényesekPiaci értesülések szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy nappal a szerdai rendkívüli közgyűlés előtti időpontra magához kérette a cég nagyrészvényeseit. A Felügyelet célja, hogy tájékoztatást nyújtson a nagyrészvényeseknek a birtokába került információkról.
Bekeményít a PSZÁF
A Felügyelet, akárcsak korábban, most is azt szeretné elérni, hogy bizonyítható módon fény derüljön a tényleges tulajdonosok kilétére. Az, hogy a CIB Bank bekerült a képbe – amellett, hogy tovább bonyolítja az amúgy sem átlátható helyzetet – a Felügyelet még házon belülről érkező támadásnak is érezheti. Mindazonáltal a CIB áll a Felügyelet által kezdeményezett per elé.
A PSZÁF felszólítása, miszerint a nagyrészvényeseknek mielőbb nyilvános vételi ajánlatot kell tenniük, aligha ér célt. Arra viszont rávilágít, hogy a Felügyelet határozott szerepvállalásra is kész.
Szakértők a helyzetről
Hogy mennyire kényes témáról van szó, azt már az is jelzi, hogy jogi szakértőket is csak nevük elhallgatását megígérve sikerült megszólaltatnunk. A mostani szabályozás szerint a legsúlyosabb szankció az ügylet semmissé tétele lehetne. A semmiség tényét megállapítani sem lenne egyszerű, ám a jogkövetkezmény, miszerint helyre kell állítani az eredeti állapotokat, szinte lehetetlen. Gondoljunk csak bele! A bírósági perek 1-2 évig elhúzódhatnak, a tőzsdén viszont másodpercről másodperce változhat a részvény tulajdonosa.
Nemzetközi tendenciákKijátszhatatlan jogszabályok, törvények természetesen a fejlett értékpapírpiacokon sem léteznek – ismerik el a jogászok. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a tulajdonosi struktúra nyomon követése nemcsak a szabályozáson, hanem az érintettek hozzáállásán is múlik. Vagyis attól, hogy ki mennyire fél a szankciótól. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az orosz cégek egyelőre jóval kevésbé féltik hírnevüket, mint nyugati társaik.
Az épt. módosítása során ezért más szankciókat kell kitalálnia a törvényalkotónak. Létezik egy olyan javaslat is, ami óriási összegű bírság kiszabásával szankcionálna. Bár ez hazai viszonylatokban biztos megoldást jelenthet, külföldi cégekkel szemben a viszonossági gyakorlat hiányában csak nehézkésen lenne alkalmazható.
Korántsem biztos tehát, hogy a jelenleg rendelkezésre álló fegyvertár elegendő lesz az áttekinthetőség és a nyilvános ajánlattétel kiharcolására. Létezik más lehetőség is, de az már az érintettek érdekeinek sérülésével járó út lenne.
