THM-mustra – ki a legolcsóbb?

Ha döcögősen is, de mostanra már szinte minden bank kiszámította és elérhetővé tette különböző hiteltermékeinek teljes hiteldíjmutatóját (THM), sőt néhány intézmény internetes THM-kalkulátort is készített vagy tervez nyújtani a potenciális hitelfelvevőknek. Bár a mutató nem ad mindenre választ, jobb híján a korábbinál jobban segítheti az ügyfeleket és segíthet néhány tévhit eloszlatásában.

Idén már nem éri meg? Zékány András, az ING Bank elemzője szerint idén a forint euróval szembeni árfolyama 255 forint körül alakul, ez mintegy 10 forintos gyengülés. Mivel ezzel párhuzamosan csökkennek a kamatok, az idén már annak ellenére sem érdemes devizában eladósodni, hogy a kezdeti időszakban a törlesztőrészlet a forinthitelek esetében nagyobb. A forintkamatok mérséklődése miatt ugyanis ez az előny drasztikusan le fog csökkenni, illetve a helyzet megfordulhat. Lehet, hogy néhány évig kevesebbet kell fizetni a devizahitelek után, de az azt követő 15 évben már többet. Devizahiteleket esetleg a támogatott lakáshitelkeretet meghaladó részre érdemes választani, de mindenképp tanácsos a támogatott hitelre rendelkezésre álló keretet kihasználni.

Forint vagy deviza?

Vizsgálódásunk során a lakosság körében legnépszerűbb hiteltípusokra, a fogyasztási és lakáshitelekre koncentráltunk. Előbbieknél (három hónapon túli lejáratra) már eddig is kötelező volt a mutató használata, így ezúttal elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az új kötelezettség mennyiben rajzolja át a lakáshitelekről kialakult képet. A rendelet ugyanazon konkrét eset (5 millió forintos, 20 éves futamidejű kölcsön) alapul vételét írja elő, így – bár több bank az ügyfél kérésére ennél teljesebb körben kiszámolja a thm-et – ezt az alapesetet hasonlítottuk össze néhány nagyobb kereskedelmi banknál.

A hitelfelvevők leggyakoribb kérdése általában az, hogy mi éri meg számukra jobban: forintban vagy devizában eladósodni. A korábbi hirdetésekben látott kamatlábak alapján hozott következtetés a thm-ek ismeretében már nem feltétlenül állja meg a helyét: az államilag támogatott jelzáloghitelek legalábbis az új lakásvásárlások esetében komolyan veszélyeztethetik a relatív árelőnyüket eddig fennen hirdető devizás konstrukciók pozícióját.

Ki a legolcsóbb euróban?

Ki a legolcsóbb svájci frankban?

Az euróban vagy svájci frankban nyújtott lakáshitelek természetesen a piaci kamatozású forinthitelekkel (és a támogatott használt lakás hitelek zömével) szemben továbbra is verhetetlenek, de aki egyébként jogosult az állami kamattámogatásra, az a jelenlegi körkép alapján valószínűleg jobban jár, ha csak kiegészítésképpen vállalja be a devizahitelek jelentette extra rizikót.

Ínyencségek Devizahitelek esetében éves szinten durván félszázalékos megtakarítást jelenthet, ha az ügyfél a folyósítást forintban igényli, de a törlesztést euróban vagy svájci frankban vállalja (már amelyik banknál ezt lehetővé teszik). Az is szinte ugyanilyen kedvező, ha oda-vissza devizában történik a pénzmozgás, miközben a bankok és az ügyfelek többsége által követett gyakorlat – mely szerint a hitelt devizában kalkulálják, de forintban folyósítják, illetve törlesztik – a legdrágább megoldás.

Egy hitel, 80 thm

A vizsgált bankok január 1-jétől érvényes új kondíciói egyébként viszonylag tág tartományban mozognak, és jól tükrözik az egyes hitelintézetek üzletpoltikájának prioritásait. Leszűrhető például, hogy a devizahitelek piacára szinte utolsóként belépő OTP most éppen ebben a szegmensben próbál tarolni, miközben például a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) a versenytársainál jóval kedvezőbb forintkamataival célozza meg a kockázatot kerülő ügyfeleket. Természetesen a hitel összegén, devizanemén és a futamidőn túl a mutató értékét több tényező befolyásolja, ami komplexebbé teszi a felállított árrangsor értelmezését (és maga a mutató sem vesz figyelembe minden költségelemet, csak a banknál felmerülő tételeket).

Ki a legolcsóbb forintban?

Néhány hitelintézet például ugyanarra az egyetlen példára eleve több thm-et tüntet fel, attól függően, hogy milyen kamatperiódust választ az ügyfél. Természetesen minél hosszabb a lefixált periódus, annál alacsonyabb a hitel költsége, viszont annál ritkábban számolódik újra a kamatláb és a thm is. A thm ugyanis csak „kezdeti” mutató, vagyis csak az első kamatperiódus végéig érvényes. Aki tehát 20 évre vesz fel hitelt, de annak a kamata 1, 5, vagy 10 évente változik, annak 20-szor, 4-szer, illetve 2-szer kell új thm-mel szembesülnie a kamattámogatott forinthiteleknél, a jellemzően 3-6 havi kamatperiódussal kínált devizahitelek esetében pedig elvileg akár 40-szer vagy 80-szor is.

A thm tehát csak pillanatfelvétel, amely mellett érdemes a kamatokkal és árfolyamokkal kapcsolatos várakozásainkat és a bank által kiszámított havi törlesztőrészleteket is figyelembe venni. Ügyfelenként eltérő lehet ugyanis az, hogy kinek mi fekszik jobban: a részletek egyenletes ütemben vagy degresszív módon történő, esetleg türelmi idővel késleltetett törlesztése.