Egyetlen kérdésben látszik teljesnek az egyetértés a tárgyaló felek között: többfordulós, nagy “csata” lesz az egyeztetés a jövő évi minimálbérről. Az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi szakbizottsági ülése volt az első forduló, ahol nem sikerült konszenzusra jutni. Minden bizonnyal, a következő, a 30-i megbeszélésen sem születik meg a végső megállapodás.
Változik az adósáv?
A szakszervezetek indítványozták, hogy a legfelső adókulcs alsó határát 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emeljék fel. A munkaadói oldal elvileg ezt támogatta, de tisztázni kívánta, hogy a kérés teljesítése esetén a kormányzat miből fedezné a körülbelül 36 milliárd forintos bevételkiesést. A kormányzat a költségvetési bevételkiesésre hivatkozva nem tartotta támogathatónak a javaslatot. A munkaadói érdekképviseletek támogatták, s a kormányzat is tárgyalási készségét fejezte ki további két szakszervezeti javaslattal kapcsolatban. Ezekben a munkavállalói érdekképviseletek azt kérték, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összegét hideg étkeztetésnél havi 4 ezer, melegétkeztetésnél 6 ezer forintra emeljék, illetve nőjön az adómentesen elszámolható üdülési csekk összege. A kormányzat a továbbiakban a mértékekről kíván majd tárgyalni, mert a szakszervezetek által megjelölt összeget túl magasnak tartja.
Nincs rá fedezet
A munkaadók szervezetei egységesen nem támogatják a minimálbér “minimális” emelését sem. A Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseletének Országos Szövetségének vezetője, Antalffy Gábor szerint az újabb emelés mögött nem lenne többletteljesítmény, vagyis nem lenne rá fedezet, ezért a cégek csupán elbocsátásokkal teremthetnék meg hozzá a forrásokat.
Az elnök utalt arra, hogy 2001-ben 53 százalékkal, idén januártól további 25 százalékkal emelkedett a bruttó minimálbér, ráadásul ennek nettója további tízezer forinttal nőtt az új kormány 100 napos programja, a minimálbér adómentessé tétele miatt. Antalffy szerint, az újabb emeléshez elengedhetetlen lenne a bérekhez kapcsolódó állami elvonások csökkentése, ami nem csak a munkáltatói oldal érdekeit szolgálná. A Magyarországról megjelent legfrissebb országjelentés is sürgeti az élőmunka járulékainak csökkentését. “Ráadásul komoly feszültségeket szül, hogy a betéti társaságok beltagjai, és a főfoglalkozású egyéni vállalkozók ellentétben az alkalmazottakkal nem vehetik igénybe a minimálbérhez kapcsolódó adójóváírást” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Uniós célok
Az MSZOSZ ragaszkodik a nyolcszázalékos emeléshez, az 54. 000 forintos minimálbérhez. A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy még mindig nagy a különbség az átlagbér és a minimálbér között, az emelés után is csupán 53-54 százaléka lenne a nettó átlagos reálbérnek az emelt minimálbér.
Az Európai Szociális Karta ajánlásában a hatvan százalékos arány szerepel. Wittich szerint a munkaadói és a munkavállalói álláspontok közötti eltérés elsősorban szemléletbeli különbségből fakad. A munkáltatók jövedelempolitikáját ugyanis csak üzleti szempontok irányítják, míg a szakszervezetek figyelembe veszik a szociális szempontokat is.
A kormányzat álláspontja várhatóan közelebb áll a munkáltatók javaslatához, mely összecseng a gazdasági elemzők által sürgetett óvatosabb jövedelempolitikára vonatkozó ígéretekkel.
Ötszintes tarifarendszer
Rolek Ferenc, a Gyáriparosok és Munkáltatók Országos Szövetségének alelnöke, a FigyelőNet-nek elmondta: a jövő évi emelés a minimálbér szja-kötelezettségeinek idei eltörlésével már megtörtént. “Egy újabb emelés helyett most azzal kell foglakozni, hogy megszüntessük az utóbbi évek bérreformjai nyomán torz struktúrát”.
Az említett bérfeszültségek megszüntetések érdekében Wittich Tamás elmondta, hogy a munkavállalói oldal már hosszú évek óta sürgeti a minimálbértarifa bevezetését, amely révén lehetővé válna a képzettség és a munkakör szerinti differenciálás.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízott elnöke rámutatott arra, hogy így végre jelentős lenne az eltérés a betanított munkás, a középfokú végzettségű munkavállaló, a főiskolai illetve az egyetemi diplomával rendelkező alkalmazott alapilletménye között.
