Az Egyesült Államok Irakkal kapcsolatos terveit feltáró beszédet az egész világ feszülten várta. George W. Bush, amerikai elnök az ENSZ Közgyűlés előtt világosan megfogalmazta, ha Irak nem teljesíti a Biztonsági Tanács követeléseit, elkerülhetetlen a támadások megindítása, még az ENSZ belegyezése nélkül is. Amerika tehát kész egyedül is harcba szállni Irakkal. Hangsúlyozta továbbá, hogy az ENSZ-t a béke fenntartására hívták életre, ezért lépniük kell az egyre fokozódó iraki veszéllyel szemben, különben a szervezet elveszti tekintélyét.
Az USA követelései Irakkal szemben
• Az iraki kormánynak azonnal és feltételek nélkül számot kell adnia tömegpusztító fegyvereiről, és azokat meg kell semmisítenie.
• Bagdadnak fel kell hagynia a terrorizmus támogatásával, mint azt egy ENSZ biztonsági határozat elő is írja.
• Be kell szüntetnie a vallási és etnikai kisebbségi csoportok üldözését, ami szintén egy ENSZ határozatba ütközik.
• Fel kell hagyniuk az ENSZ “Olajért élelmiszert” programon kívüli illegális kereskedelemmel.•
Az Öböl háborúban eltűnteket szabadon kell engedniük, vagy legalábbis tartózkodásukról felvilágosítást kell adniuk.
• Kuvait lerohanásának áldozatait kártalanítaniuk kell.
• Együtt kell működniük az ENSZ Biztonsági Tanácsával.
Amerika határozott
Bush elnök közlése szerint Amerika kész az ENSZ Biztonsági Tanácsával (BT) együttműködni, “de senkinek sem szabad az USA szándékában kételkednie: a biztonsági határozatokat be kell tartatni Irakkal, és biztosítani kell a békét. Ha egy rezsim elveszti törvényességét, elveszti hatalmát is” – tette egyértelművé, hogy az USA nem csak Irak lefegyverezését tervezi. Az elnök átadta ugyan jelenleg az Irak elleni lépések kezdeményezőjének szerepét a BT-nek, de hosszú távon egyedül is hajlandó cselekedni.
Az elnök szerint már nem lehetséges Irakkal kapcsolatban kompromisszumos megoldást találni. Amerikai diplomaták 22 oldalban foglalták össze, melyik biztonsági határozatokat nem tartotta be a bagdadi rezsim az elmúlt évtizedben. Köztük a legsúlyosabb vád a tömegpusztító fegyverek birtoklását tiltó határozat megsértése. Amerikai tudósok pedig kijelentették, Irak egy éven belül képes lesz az atombomba előállítására, ha hasadóanyagot tud szerezni. Bush utalásokat tett arra is, hogy Irak az elmúlt 14 hónapban nukleáris fegyver előállításához szükséges alumíniumcsöveket akart vásárolni.
Bush hangsúlyozta, ha az iraki rezsim békét akar, akkor haladéktalanul és feltételek nélkül számot kell adnia a tömegpusztító fegyvereiről és meg kell semmisítenie azokat. Bush szerint Irak régóta dacol a világszervezettel. Ha a BT nem vonja felelősségre Irakot a be nem tartott határozatok miatt, az ENSZ elveszti tekintélyét. “Az ENSZ döntő pillanat előtt áll: vagy teljesíti célját, amiért létrejött, vagy feleslegessé válik” – fogalmazta meg véleményét az amerikai elnök.
Vegyes reakciók
Kofi Annan, az ENSZ főtitkára beszédében óvta az amerikai elnököt Irak megtámadásától, arra kérte, ne kerülje meg a világszervezetet. Irakot pedig felszólította az ENSZ biztonsági határozatok betartására, különben a bagdadi rezsimnek a következményekkel is számolnia kell.
Tony Blair brit miniszterelnök továbbra is kiáll a régi szövetséges mellett. Üdvözölte az amerikai elnök csütörtöki beszédét, és kiemelte, az ENSZ megfelelő szervezet az Irakkal szembeni bánásmód meghatározására, valamint osztotta Bush véleményét, mely szerint az ENSZ-nek döntést kell hoznia azokkal az országokkal szemben, amelyek a világszervezet tekintélyét semmibe veszik.
Joschka Fischer német külügyminiszter szerint Amerika meglehetősen kemény a feltételeket támasztott, betartásuk nehéz feladat alá állítja a Biztonsági Tanácsot. Könnyebbségként emelte ki, hogy Bush nem beszélt határidőkről, bár meglátása szerint az amerikai kormány türelme meglehetősen véges. Ezt támasztják alá Bush mondatai is: “Többek voltunk, mint türelmesek. Megpróbáltuk szankciókkal, az “Olajért élelmiszert” programmal, légitámadásokkal, de Szaddám Huszein tovább folytatja tömegpusztító fegyverek előállítására tett kísérleteit.” Fisher úgy látja, csak akkor lehetséges egy “óriási tragédia” elkerülése, ha Irak beleegyezik azonnali lefegyverzésébe.
Jacques Chirac kétlépcsős megoldást javasol. Legelőször is a BT követelje Iraktól az ENSZ fegyverzetellenőreinek visszaengedését az országba, és rögtön helyezze kilátásba, hogy visszautasítás esetén fenntartja magának a jogot erőszak alkalmazására.
