1. Építsünk banki portfóliót!
Egy éve még mindenki banktulajdonos akart lenni; hihetetlen nyereségek, remek részvénytörténetek vetekedtek egymással. Most viszont óriási a félelem, teljes a bizalomhiány, nincsenek hitelek, biztosan lesznek további csődök is. Azok a bankok azonban, amelyek túlélik a válságidőszakot, megint elkezdenek majd dolgozni, pénzt termelni, erre még egy kicsit több terük is lesz, mert elfoglalhatják mások feladott pozícióit. A reputációjukat megőrző – a jelzálogpiaci válságban kevéssé érintett – pénzintézetek alacsony áron felvásárlói lesznek a nehéz helyzetbe került versenytársak értékes részlegeinek (például private banking), s ezek lesznek a betétállományok transzferének nyertesei is, így remek likviditási helyzetbe kerülnek. Érdemes tehát egy széles banki portfóliót építeni, nem kell félni semelyik piactól. Tegyük fel, hogy megveszünk egy 40 bankból álló csomagot. Ha 15 csődbe is megy, öt év múlva a megmaradtak részvényein akkora profitunk lesz, hogy bőven megérte a kockázat.
2. Bízzunk a BRIC-országok jövőjében!
Két éve mindenki szaladt Kínába, Indiába, Oroszországba és Brazíliába, vagyis a BRIC-országokba befektetni, az elmúlt hónapokban azonban a nyersanyagárak esése, illetve a túlértékeltség miatt borzalmasat estek ezek a piacok. Pedig a jövő továbbra is a BRIC-országoké: amint megáll a nyersanyagárak esése, újból érdemes megjátszani ezeket, hiszen már indokolatlanul olcsók lettek. Elek Péter, a Dialóg elemzője szerint a „csodának nincs vége”, nem állt le a térség növekedése. Különösen az orosz és kínai nyersanyagcégek és bankok tűnnek remek lehetőségnek.
3. Vegyünk alulértékelt részvényeket!
Érdemes megkeresni azokat a konkrét sztorikat, amelyeknél minden eddigi hüvelykujj-szabály szerint indokolatlanul alacsony árak alakultak ki. Az olajcégek 3–4-es P/E-mutatója (árfolyam/nyereség) azt jelenti, hogy a piac tartósan 50 dollár alatti olajárral modellez. Pedig ez nem tűnik reális szcenáriónak. De bőven akad más iparágakból is feltűnő alulértékeltség. Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. elemzője szerint például az orosz acélipari óriás, a Mechel 2,5-ös P/E-n forog, versenytársa, az amerikai Peabody pedig még mindig 20-ason, vegyünk tehát Mechelt!
Az Európában megkerülhetetlen Gazprom gázkészleteinek értéke bármilyen óvatos becslés szerint is nagyobb, mint részvényenként 100 dollár, miközben az árfolyama ennek egyötöde, 21,5 dollár. Vannak olyan ingatlanfejlesztők, amelyek tele vannak pénzzel, mégis drasztikusan esett az árfolyamuk. Érdemes megvizsgálni például az AFI Development céget. Aztán egy remek grúz részvény, a Bank of Georgia 80 százalékot zuhant az orosz–grúz háború miatt, noha profitja egyáltalán nem az abház, vagy a dél-oszét régióból származik. Az Israel Chemicals árfolyama harmadára esett, pedig a cég fix áron szállít Kínába. Ha ilyen részvényekből összeválogatunk egy portfóliót, és csak a papírok fele visszatalál a régi idők értékeléséhez, máris agyonkerestük magukat.
4. Figyeljünk az élelmiszer-multikra!
Ha hosszabb idősorokat áttekintünk, akkor a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket (FMCG) előállító cégek közül a legnagyobbak – például a Coca-Cola, a Kraft, a McDonalds, vagy éppen az Altria (korábban Philip Morris) – verhetetlenek. Az elmúlt ötven évben ezek átlag 19 százalékos éves hozamot adtak részvényeseiknek. Ha visszaesik a gazdaság, ugyan csökkenhet a forgalmuk, de azért nem a hamburgeren, a kólán, vagy a csokin kezdik a legtöbben a takarékoskodást, hanem kisebb autókat vagy szerényebb ingatlanokat vesznek. Egyszóval ezek a társaságok nem annyira ciklusfüggőek. Noha kurzusuk nem esett a töredékére, de azért e vállalatok is megzuhantak az elmúlt hetekben. Ugyanakkor a válság által kevésbé érintett, gyorsan fejlődő országokban is erősek. Ezekben pedig éppen most idomul a lakosság fogyasztása a fejlett világhoz, ami pedig komoly növekedési dinamikát adhat.
5. Invesztáljunk hedge fundokba!
Amíg volt olcsó pénz, addig nagyon menők voltak a hedge fundok, vagyis a szabályozatlan, pénzük többszörösét kockáztató alapok, ugyanakkor az elmúlt években befektetéseik nem hoztak túl jól. Közülük jó néhány bedőlt, szinte szitokszóvá vált a fogalom. Ám azok, amelyek a piacon maradtak, bizonyára életképesek, hiszen eddig is ügyesen játszottak áremelkedésre és áresésre egyaránt. Ma már különböző technikákkal Magyarországról is elérhető olyan alap, vagy index, amely több hedge fund átlagos teljesítményét követi. Benczédi Balázs vezérigazgató elmondása szerint az ING Befektetési Alapkezelőnek olyan napi ki- és beszállást lehetővé tevő alapja is van, amely a legmagasabb hozamokat elérő zártvégű hedge fundok teljesítményét is leképező mutatót, a HFRI Fund Weighted Composite hedge fund indexet követi.
6. Színesítsünk Afrika és a Közel-Kelet alapjaival!
Afrika és a Közel-Kelet a globális fejlődő piaci részvényindexekben együttesen is csak 2 százalék alatti súllyal szerepel, pedig a térség tőzsdei kapitalizációja ma már nagyobb, mint Oroszországé és a közép- és kelet-európai régióé együttesen – hívja fel a figyelmet Benczédi Balázs, az ING Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója. A régió alapesetben alig mozog együtt a fejlett tőkepiacokkal, a hitelválság alig érinti. A következő két évben ráadásul Afrika és a Közel-Kelet együttesen évi 6,9 százalékos gazdasági növekedésre számíthat. A törzsi harcokkal sújtott államok mellett egyre több a demokratikus berendezkedésű ország, az olajban gazdag közel-keleti államok pedig már tudatosan készülnek a nyersanyag-boom utáni időkre.
Pár csődközeli ország mellett Afrika egésze már kereskedelmileg szufficites. Ugyan a régió így is nagyon kockázatos, de a globális fejlődő piaci portfóliókban várható felülsúlyozás okán színesítőként érdemes lehet megpróbálkozni vele. Az egyes országok közül az angolszász alapkezelők körében most Jordánia, Libanon, Nigéria, illetve Botswana a legnépszerűbb, de talán jobban járunk, ha egy AME (Afrika és a Közel-Kelet), vagy egy MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) alapba fektetünk.
7. Taroljunk magyar államkötvényekkel!
Akár kezdőknek, akár haladóknak remek közép- és hosszú távú befektetés a magyar állampapír (Kötvényre fel! – Figyelő, 2008/33. szám). A 3–5 éves magyar kötvények esetében mind az inflációhoz, mind a kockázatokhoz mérve abnormálisan magas, 10 százalék feletti hozam alakult ki. Akár a teljes futamidőre is jó a befektetés, de a piaci megnyugvás után olyan intenzív hozamesés várható, ami miatt a következő másfél évben bőven kétszámjegyű éves hozam várható az államkötvény-, illetve a kötvényalap-befektetéstől.
8. Találjunk vissza a nyersanyagokhoz!
A globális recessziós félelmek nyomán a nyersanyagárak is drasztikusan zuhantak az elmúlt hetekben, noha a jelenlegi válság és a kereslet ideiglenes visszaesése sem változtat azon a tényen, hogy a nyersanyagokból szűk kapacitásaink vannak. Ez pedig középtávon ismét áremelkedést valószínűsít. Ha nem akarunk dönteni, hogy a platina, az olaj, vagy éppen a szójabab lesz a következő sztár, akkor vegyünk nyersanyag-indexeket, illetve nyersanyag ETF-eket (tőzsdén kereskedett befektetési alapokat).
9. Adjunk esélyt az új tőzsdei bevezetéseknek!
Katasztrofális tőzsdei hangulatban lufit nem lehet eladni a befektetőknek. Az a kevés cég viszont, amely ilyenkor is tőkét tud gyűjteni, biztosan meggyőző történettel rendelkezik. Így Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő igazgatósági tagja szerint a piaci hangulat megnyugvásával érdemes lesz odafigyelni az újonnan tőzsdére lépő részvénytársaságok papírjaira is. Ezek kezdeti árfolyam-emelkedése a tapasztalatok szerint tetemesen meghaladja a piaci átlaghozamokat. Amennyiben egy jó fundamentumokkal rendelkező társaság kíván tőzsdére lépni, azt a befektetők ma sokkal olcsóbban tudják megvásárolni, mint pozitív környezetben. A Generali Alapkezelő kínálatában is elérhető tőzsdei bevezetésekre szakosodott úgynevezett IPO alap.
10. Csapjunk le a készpénzkirályokra!
Ha van elég szakértelmünk és időnk, böngésszük a vállalati mérlegeket! Érdemes a készpénzben gazdag cégek részvényét keresni. Azok a cégek, amelyek kevés hitellel működnek, és bőven vannak likvid eszközeik, relatíve könnyen átvészelik a válságot, és az új emelkedés vezetői lehetnek majd. Persze ezek megtalálása kicsit munkás, de igazi gyöngyszemekre lelhetünk. Például a Szurgutnyeftyegaz orosz cégben az egy részvényre jutó készpénz 4 dollár, az árfolyam pedig 3,8 dollár. Ez még az orosz piac kockázatait figyelembe véve is igen attraktív, s akkor még nem esett szó a cég eszközeiről és a földben rejlő szénhidrogénkincséről.
11. Építsünk abszolút hozamú alapokra!
Krízishelyzetekben mindig az olyan stratégiáknak van sikerük, ahol a befektető a piaci folyamatok tükrében gyorsan tudja csökkenteni, vagy éppen növelni portfóliójának kockázatát – mutat rá Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő igazgatósági tagja. Egy abszolút hozamos portfólióban (vagyis, ahol a befektető, vagy alapkezelő nem egy viszonyszámot – benchmarkot – akar megverni, hanem egyetlen célja van: a nominális hozam maximalizálása) lehetőség nyílik minderre, a befektető nyithat vételi és eladási pozíciókat, ráadásul részvény-, kötvény-, deviza- és árupiacokon egyaránt. Ez lehetőségeket teremt nem csak az emelkedő, de a csökkenő árfolyamokból eredő nyereség realizálására is. Rossz piaci körülmények között pedig akár vissza is lehet húzódni a bankbetét, vagy a rövid lejáratú állampapír sündisznó-állásába.
A stratégia további előnye, hogy extrém eseteket kivéve a részvény-, áru- és devizapiaci folyamatok gyakran ellentétesek, így az ezek közötti váltás szintén eredményes stratégiát kínálhat. Jó példa, hogy míg a részvénypiacok teljesítményét reprezentáló MSCI World Index 20 százalékkal csökkent az utóbbi 30 napban, addig az arany ára 38 százalékot emelkedett. Egy abszolút hozamú alap elvileg kiválóan profitálhat ebből, persze csak akkor, ha kezelője jól játssza meg ezeket az ellentétes tendenciákat. Ilyen típusú instrumentumokat szép számmal találhatunk a hazai befektetési alapok palettáján is; igaz, az eddigi hozamok nem éppen arról tanúskodnak, hogy kezelőik mindig eltalálták volna a helyes irányt.
12. Spekuláljunk napon belül!
Az is csinálhat pénzt, akinek még nincs tuti tippje arról, hogy teljesen összeomlik-e a pénzügyi rendszer, vagy sem; nem valószínű ugyanis, hogy egy adott nap reggele és délutánja között érkezik a világvége. Forgalom és gyorsan változó árak – e kettő kell a napon belüli spekulánsnak, vagyis a daytradernek. Ez a típusú tőzsdézés kockázatos, ám akinek van kedve kipróbálni, most érdemes, mert ilyen remek körülmények ritkán észlelhetők, az összevissza csapkodásban még a budapesti piacon is könnyen ki lehet termelni a brókerjutalék sokszorosát. Alapszabály viszont, hogy ebben a műfajban az érzelmeknek nincs helyük: beleszeretni egy rossz részvénybe életveszélyes, a veszteségeket limitálni kell. A kezdőknek javasolt első technika például az úgynevezett 1–3 szabály. Nyissunk vegyesen esésre, emelkedésre játszó pozíciókat, és állítsuk be azokat a tolerálható árváltozásokat, amikor likvidáljuk a pozíciónkat.
A vesztes pozíciókat már egy egység (egy 10 ezer forintos részvény esetében 100 forint) elmozdulásnál le kell zárni, a nyerteseket pedig csak három egységnyi mozgásnál (a példában 300 forintnál) zárjuk. Semmit nem kell tudnunk a piac aznapi irányáról, de mindig hagyjunk nagyobb teret az emelkedésnek, kisebbet az esésnek, és jó eséllyel nyereséggel mehetünk haza.
