Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris fóruma az új kormány megalakulása óta még nem ült össze. A kormány ugyanis trükközik: az előzetes társadalmi egyeztetésre kötelezett kormány-előterjesztések helyett egyeztetésre nem kötelezett egyéni képviselői indítványok alapján alkot törvényt. Így visszaél a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményével – erősítette meg az fn.hu kérdésére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára, Fehér József.
Korábban ez csak a választási eredmények kihirdetése és a kormány megalakulása közötti átmeneti időszakban volt szokásban, halasztást nem tűrő törvényeknél. Most viszont nem erről van szó, az átmeneti időszak letelt, a gyakorlat viszont maradt: a társadalom egészét, jogállásokat, egzisztenciákat, működő rendszerek átalakítását célzó törvények megváltoztatása zajlik társadalmi egyeztetés nélkül – tette hozzá.
Vegyes fogadtatás
Az alkotmány szellemisége nem erről szól, de a kormány által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Programjával is nehéz azonosítani a mostani diktátumokat. Sőt, borítékolható, hogy ez a gyakorlat nem lesz hosszú életű – jelentette ki Fehér József. Az érdekegyeztetés elindítása végett június 9-én levelet is írt a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, Navracsics Tibornak, kérve az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását, de választ még nem kapott.
Megbocsátóbb a kormány szövetségesének számító Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), megemlítve, hogy a távolabbi múltban is több alkalommal fordult elő, hogy közvetlenül képviselői indítványokkal működtették a jogalkotást. Azt is kiemelték, hogy az elmúlt időszak törvényjavaslatai – néhány kivételtől eltekintve – elsősorban kormányzati-szerkezeti, felügyeleti, alkotmányos és választójogi kérdéseket érintettek.
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke, Vadász György is elfogadóbb, mondván átmenetinek tekintik a jelenlegi törvényalkotási gyakorlatot, és annak tudják be, hogy július elsejétől egy sor jogszabály módosítása szükséges az igen rövid idő alatt összeállított kormányprogram szerint. Áthidaló megoldásként el tudja fogadni az OKISZ, hogy érdekegyeztetést nem igénylő egyéni képviselői indítványok alapján szülessenek törvények. Vadász György azonban megemlítette azt is, hogy nem tartották volna hibának, ha a fontosabb kérdésekről a parlamenti választások után megkérdezték volna az érdekképviseleteket.
Amiről lemaradtak
A kormánytisztviselők jogállását érintő szabályok megváltoztatásáról és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényeknél hiányolta eddig az érdekegyeztetést a VOSZ. Főleg utóbbival kapcsolatban jó lett volna alapos konzultációt folytatni – említette meg Dávid Ferenc főtitkár, aki egyben az OÉT munkaadói oldalának soros elnöke is.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény előkészítése két szempontból is kifogásolható Fehér József szerint. Az egyik, hogy első körben módosították az alkotmányt (a köztisztviselők jogállására külön törvény vonatkozzon), de nem jelezték, mi ezzel a céljuk. Egy normális jogállamban nem találós kérdés, hogy miért módosítják az alkotmányt, hanem megindokolják azt – folytatta. Utólag persze kiderült, hogy a hétfőn másodszor, Sólyom László ellenében is elfogadott kormánytisztviselői törvénynek készítették elő a terepet. Ezzel a harmincas évek cselédsorába degradálták a köztisztviselőket – állította Fehér József.
Akkor volt ugyanis szokásban az uradalmakban azt mondani, hogy nincs szükségem a munkádra, holnaptól ne gyere. Ezt a büntetést kapja ajándékba a köztisztviselők napjára, július elsejére a hatvanötezer érintett! 1992-ben európai színvonalú törvényt fogadtak el a köztisztviselőkről, de mostantól inkább gyásznappá kellene nyilvánítani ezt a napot! – adott hangot nemtetszésének Fehér József.
Megkérdezhették volna az OÉT véleményét a kormány gazdasági stratégiájáról, a 29 pontról vagy például arról, hogyan képzeli a kkv-szektor megerősítését a három oldal (a kormány, a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseletei) – vetette fel Vadász György. Az OKISZ szívesen jelezte volna, hogy például egyetért a 200 milliárd forintos banki különadóval, de megvan a félelme, hogy majd úgyis a kiszolgáltatott vállalkozók és az állampolgárok fogják ezt a tételt megfizetni.
Nem azt érezték volna fontosnak, hogy az egyes jogszabályokról véleményt mondhassanak, hanem inkább azt, hogy a kormányprogramról kérdezzék meg őket, akár a benyújtás után is, mert az rövid- és hosszú távú terveket is rögzít, a mindenkit érintő egykulcsos szja-ról és a családi adózásról is szól.
Nem megváltoztatni akarták volna a programot, csak elmondani azokat a javaslataikat, észrevételeiket, amelyeket szerintük érdemes lenne figyelembe venni a konkrét jogszabályalkotásnál. Az OÉT elutasító véleménye egyébként sem kötelező a kormány számára. Vadász György meggyőződése, hogy az egyeztetés inkább segítette, mint hátráltatta volna a jogkövető jogalkotást.
Törvény van rá
Fehér Józsefnek, mint a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (Confédération Européenne des Syndicats Indépendants – CESI) alelnökének van tapasztalata az európai érdekegyeztetésben is, ezért jelenti ki, hogy amit a magyar kormány művel az érdekképviseletekkel, az Európában nem szalonképes. Az európai demokrácia évtizedes értéke és alapvető célkitűzése, hogy a társadalmi konfliktusokat érdekegyeztetés útján oldja meg. Ami most Magyarországon történik, az ezzel szemben mondhatni parancskihirdetés – mondta az fn.hu-nak.
Igen komoly következményei lehetnek annak, hogy a kormány látványosan kihagyja a munkavállalói érdekképviseleteket a társadalmi egyeztetésből. A hat hazai szakszervezeti konföderáció ugyanis az érdekegyeztetésről szóló hatályos törvény alapján regisztráltatta magát az OÉT-ba. Ahhoz, hogy regisztrálni tudjanak, nagyon komoly reprezentativitási kritériumoknak kellett megfelelniük. Hatósági bizonyítványt kaptak arról, hogy jogosultak részt venni az általuk képviselt munkavállalókat érintő társadalmi, gazdasági, szociális változtatások előkészítésében.
S mint a VOSZ emlékeztetett rá, az OÉT működéséről szóló törvényt ellenzéki pártként a Fidesz is megszavazta. A új kormány mégsem engedte eddig, hogy az érdekképviseletek éljenek véleményezési jogukkal – állapította meg Fehér József.
Mire számítanak a jövőben?
A munkaadói oldal várja, hogy rövid időn belül – lehetőség szerint a miniszterelnök részvételével – tanácskozzék az OÉT. Bíznak abban, hogy ezen az ülésen megismerhetik és megvitathatják a vállalkozásokat érintő, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő olyan új törvényjavaslatokat, mint például a társasági adó mértékének megváltoztatása, a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek könnyítése, a kis adók eltörlése, a vagyonmozgás (egyenes ágon) adó- és illetékmentesítése és az szja-ról szóló törvény módosítása – reméli Dávid Ferenc.
Nem tartaná szerencsésnek az OKISZ, ha továbbra is a mostani mederben folyna a törvényalkotás, és szintén bízik abban, hogy július elseje után ez a gyakorlat nem marad, vagyis sor kerül majd az egyeztetésre. A második félévben, amikor többek között a bürokrácia, az adminisztrációs terhek csökkentése, az adórendszer átalakítása, a minimálbér adómentességének megszüntetése kerül terítékre, gondolom időben le fogunk ülni tárgyalni, hogy legyen lehetőség az apró finomításokra – valószínűsítette Vadász György.
– Az OÉT nem megkerülhető, nem hiszem, hogy a kormány érdekelt a társadalmi partnerek “távoltartásában”. Csak idő (szerintem rövid idő) kérdése, hogy a kormány egyeztessen a szociális partnerekkel. A parlamenti többség csak az Országházban biztosít “kényelmes” többséget a kormánynak. De a Parlamenten kívül is szüksége van a vállalkozói szövetségek, szakszervezetek partneri támogatására, hiszen a nagy rendszerek átalakítása társadalmi támogatottság nélkül nem megy. Az európai gyakorlat is abba az irányba tereli a kormányzati oldalt, hogy lehetőség szerint egyezzen meg a szociális partnerekkel, és ne ellenük, ne a fejük felett hozza meg döntéseit – fejtette ki az fn.hu kérdésére a VOSZ főtitkára.
