Dózsa György 512 éve, 1514. július 15-én szenvedett el sorsdöntő vereséget. Temesvárt ostromló paraszthadai nem tudtak felülkerekedni Szapolyai János erdélyi vajda felmentő seregén, ez pedig az egész felkelés sorsát megpecsételte – írja a Rubicon.




Rágyújtották a kastélyt a nemesekre
A török elleni keresztes háborúnak indult felkelés már a kezdetén sem tűnt éppen diadalmenetnek. A fegyvert ragadó jobbágyok előőrsei súlyos vereséget szenvedtek az apátfalvi csatában 1514. május 23-án. A győzedelmeskedő főurak ugyanakkor elbízták magukat a diadal után, Nagylakra vonultak ünnepelni, mivel azt hitték, a parasztok főseregét verték meg.
A felkelők csillaga viszont hamarosan leáldozott: Szapolyai János 20 ezer fős csapatot gyűjtött a lázadók ellen, amellyel teljesen meglepte Dózsáékát. Ez a sereg csak fele akkora volt, mint a felkelőké, mégis felül tudott kerekedni, hiszen jóval képzettebb harcosokból állt, ráadásul a lázadóknak egy hosszú ostrom után, kimerülten kellett felvenniük velük a harcot. A döntő csatát július 15-én vívták Temesvárnál, a felkelők súlyos vereséget szenvedtek. Dózsa Györgyöt élve fogták el, Szapolyai János pedig elrettentő példát akart statuálni a vezér büntetésével.
Embertelen kivégzéssel büntették a felkelőket
A legenda szerint a foglyok közül kiválasztottak 40 férfit, napokig éheztették őket a börtönben, amit mindössze kilencen éltek túl. Majd a fővezért – miután öccsét, Gergelyt a szeme előtt többfelé vágták – egy még izzó vasból készült trónra ültették, és hasonló koronát tettek a fejére. A még életben maradt kilenc rabot odavezették, és azt parancsolták nekik, hogy fogukkal szaggassák le és nyeljék le György húsát, mely az izzó vashoz érve felvillant és sistergett.
A leírások szerint Dózsa mindeközben sem nem sírt, sem nem jajgatott, sem nem félt. Csak a húsából evőket – mert ő nevelte őket – nevezte gyalázva kutyakölyköknek, azután elhallgatott. Miután újra meg újra tüzes vasfogókkal szaggatták, végül is, nem bírva tovább elszenvedni az elviselhetetlen fájdalmakat, kilehelte lelkét.
A leírt tortúra annyiban eltér a valóságtól, hogy az „izzó vastrón” forradalmár költőnk, Petőfi Sándor kitalálása, de a tüzes koronázást a korabeli krónikák is megerősítik.
Magyarország évezredes története bővelkedik a hősi halottakban, sorsdöntő csatákban, árulásokban és merényletekben. Múltunk bizonyos eseményei még a legizgalmasabb filmek történéseit is felülmúlják, ezek közül lapunk sokat cikk formájában dolgozott fel. Íme néhány ezek közül:
- Tragikus balesetben halt meg az első magyar királynő
- Tömegverekedésben halt meg Rákóczi hű katonája
- Eltitkolták a magyar király halálát
- Fülgyulladás végzett a legműveltebb magyar királlyal
- Öccse mérgezhette meg fiatal Árpád-házi királyunkat
- Karddal vágták keresztül a magyar király fejét
- Saját trónja ölte meg a magyar királyt
