A mediterrán étrend pozitív hatásairól régóta beszélnek már a szakértők: egy friss kutatás szerint azonban ennek egy specifikus változata, az úgynevezett MIND-diéta még ennél is eredményesebb lehet, sőt akár lassabb agyi öregedéssel is járhat – írja a Science Alert.
A Journal of Neurology Neurosurgery & Psychiatry című folyóiratban megjelent, 1647 középkorú és idősebb felnőtt bevonásával végzett vizsgálat szerint a mediterrán étrend és a DASH-diéta kombinációjának szoros betartása pozitív korrelációt mutatott azzal, hogy az idő múlásával kevesebb agyszövetet veszítenek el az érintettek.
A résztvevőket átlagosan 12 évig követték nyomon, önbevalláson alapuló étkezési szokásaik feljegyzésével és MRI-agyvizsgálatok segítségével. Ezek alapján egy egyértelmű minta rajzolódott ki: azok, akik a leginkább ragaszkodtak a MIND-diétához, a vizsgálati időszak alatt 2,5 évvel lassabb öregedéssel egyenértékű agyi változásokat tapasztaltak.
Mi az a MIND-diéta?
A mediterrán étrend és a DASH-diéta kombinációja alapvetően tíz „agybarát” élelmiszercsoport képez. Ide tartoznak a zöld leveles zöldségek, mint például a spenót és a kelkáposzta, valamint más zöldségek is. Kiemelt szerepet kapnak a bogyós gyümölcsök, különösen az áfonya és az eper, továbbá a teljes kiőrlésű gabonák, a halak, a szárnyas húsok, a hüvelyesek, az olajos magvak és az olívaolaj. A diéta mérsékelt borfogyasztást is megenged. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor azt ajánlja, hogy minimalizáljuk a vörös húsok, a vaj és a margarin, a sajtok, az édességek, valamint a gyorsételek és erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.
Ilyen volt például az, hogy a teljes kiőrlésű gabonából készült ételek a szürkeállomány gyorsabb csökkenésével jártak együtt, míg a nagyobb sajtfogyasztás úgy tűnt, hogy lassítja az agy egészségének romlását. Ez azért érdekes, mert, ahogy korábban megjegyeztük, előbbit kifejezetten ajánlja a MIND-diéta, míg utóbbit negatív hatásúnak tartja – a tapasztalatok azonban épp ellentétesek voltak.
A kutatók szerint ez ismét csak rámutat, hogy az emberek és az egészségi állapotuk között mindig lesz némi eltérés abban, hogy mennyire hatékony egy-egy diéta. Tekintettel azonban az öregedő népesség növekedésére és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór által jelentette növekvő teherre, a szakértők szerint, még ha nem is találtak a kutatás során közvetlen, ok-okozati összefüggést, a MIND-diéta népszerűsítése az idősödő népesség körében egy jól működő stratégia lehet e kihívás kezelésére.
