A James Webb űrteleszkóp rögzítette a valaha látott legidősebb szupernóva fényét, amely 13 milliárd évvel ezelőtt, mindössze 730 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett – közölte az ESA.
A szupernóvát egy erős gammakitörés (GRB) kísérte, ami egy hatalmas csillag pusztulását és potenciálisan egy csillagtömegű fekete lyuk születését jelzi.
Az elmúlt 50 évben mindössze néhány gammakitörést észleltek az univerzum első egymilliárd évéből. Ez az esemény nagyon ritka és izgalmas
– mondta Andrew Levan, a hollandiai Radboud Egyetem és a brit Warwick Egyetem munkatársa egy nyilatkozatban.
Az Astronomy and Astrophysics Letters folyóiratban megjelent kutatás szerint a történet március 14-én kezdődött, amikor a francia-kínai SVOM műhold gammasugár-kitörést észlelt valahonnan a mélyűrből. Kilencven perccel később a NASA Neil Gehrels Swift Obszervatóriuma ugyanazt az eseményt rögzítette, de röntgenfelvételeken, lehetővé téve a csillagászok számára, hogy pontosan meghatározzák az égbolton a GRB 250314A jelzésű gammasugár-robbanás helyét.
A tér tágulása, ami vöröseltolódást okozott az utófényben, a lassuló folyamatok illúzióját kelti a Space.com szerint. Ahelyett, hogy a szupernóva napok vagy hetek alatt érte volna el a csúcsfényességét, három és fél hónappal később érte csak el. A JWST közeli infravörös kamerájával július 1-jén detektálta a gammarobbanást kísérő szupernóva fényét. Az űrteleszkóp még a szupernóva gazdagalaxisát is képes volt észlelni.
Akárhogy is nézzük, a szupernóva rekordot döntött – ez lett ugyanis a valaha látott legtávolabbi szupernóva, és egyike azon kevés gamma-robbanásnak, amelyet az első egymilliárd évből észleltek. Korábban a legidősebb, szintén JWST által megfigyelt szupernóva 1,8 milliárd évvel az ősrobbanás után robbant fel. Biztonsággal kijelenthetjük tehát, hogy ez az új, 7,3-as vöröseltolódású szupernóva megdöntötte ezt a rekordot.
