Tudomány zöldövezet

Ez a világ legnagyobb természetes tükre

A bolíviai Salar de Uyuni a világ legnagyobb sómezeje, amely vékony víztükre miatt rendkívül látványos, népszerű turisztikai célpontnak számít. A térség néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy a lítiumbányászat miként alakítja át a környezetét.

5 fotó

Nem ritka, hogy az egyébként barátságtalan régiókban eső hatására csodálatos vízi világ alakuljon ki. Így van ez a Salar de Uyuni esetében is, a terület minden évben rengeteg érdeklődőt vonz.

Bár sokan a világ legnagyobb természetes tükrének tartják, ezt az állítást eddig tudományosan nem igazolták, egészen mostanáig – olvasható a Phys.org-on megjelent közleményben. A közelmúltban szakértők egy csoportja tanulmányban írta le a terület tulajdonságait, és kísérlettel igazolta a tükörhatását. Az eredményekből az is kiderült, hogy a képződmény komplexebb, mint hitték.

A Salar de Uyuni tükröződésére vonatkozó bizonyítékok többnyire anekdotikusak, illetve olyan turisztikai fotókból származnak, amelyeken tökéletesen visszaverődnek a vízen a felhők, az ég, a hegyek és az emberek. Ezek az adatok tudományos szempontból nem tekinthetők hitelesnek.

A képződményt nehéz tanulmányozni, mert a sómező belseje az esős évszakban gyakran megközelíthetetlen. Hogy jobban megértsék a helyzetet, Francesco De Biasio, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács munkatársa és kollégái új megközelítést dolgoztak ki:

  • először a Sentinel-3 műholdak 2016 és 2024 közötti radarinformációit felhasználva felmérték, mennyire sima a felület;
  • majd az adatok pontosításának érdekében terepi optikai, illetve drónos teszteket végeztek 2024 februárjában, az esős évszak csúcspontján, éppen akkor, amikor a műholdak elhaladtak a terület fölött.

Az eredmények megerősítették, hogy a felszín valóban tükörként működött. Érdemes ugyanakkor hozzátenni:

a felület inkább radaros magasságmérők, nem pedig az optikai hullámhosszok számára alkot tükröt.

A sós tó nem egyenletes, helyenként és idővel változik. A leginkább tükörszerű állapot jelentős esőzések után és a víz elpárolgása előtt alakul ki, a kutatók erős összefüggést találtak a nagy esőzések és a tükörhatás között, megerősítve a régió éghajlati viszonyainak jelentőségét. A tükröződés legjobban január végétől március elejéig figyelhető meg.

Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a szél nem rontotta el a jelenséget. Ez azért lehetséges, mert a víz olyan sekély, hogy még szellő esetén sem alakulnak ki hullámok.

Kapcsolódó
Rejtélyes kráterek tarkítják Szibériát, most magyarázatot találhattak az eredetükre
Az első üreget nagyjából tíz évvel ezelőtt fedezték fel, de azóta is sorra alakulnak ki a régióban.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik