Túl vagyunk a nyár kétharmadán, és az embernek az az érzése, mintha idén kevesebb lenne a szúnyog. Az ilyen egyéni észlelés persze nem lehet objektív megállapítások alapja, hiszen időszak- és helyfüggő, miközben a sok vagy kevés is szubjektív fogalom, mégis többeknek határozottan ez a véleménye. Vajon tényleg így van? És mi a helyzet a komoly betegségek terjesztésére képes idegenhonos fajokkal, mint például a tigrisszúnyog?
Dr. Garamszegi László Zsoltot, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérdeztük, kitérve a gyérítés nehézségeire is, majd Dr. Kótai Lászlóval, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk a szúnyogirtásban elért forradalmi magyar áttörésről.
A tigrisszúnyog megállíthatatlan
A szúnyogok szaporodási viselkedését elsősorban az időjárási körülmények határozzák meg, tavasszal és nyáron az utódnemzés, a téli mínuszokban a túlélés a cél. A hazai csípőszúnyogok – nem kevesebb, mint 50 faj tartozik ide – többnyire megtermékenyített tojások formájában élik túl a fagyokat, de vannak olyan fajok is, ahol a lárvák vagy a kifejlett példányok telelnek át. Ilyenkor többnyire nincsenek szem előtt, ám amikor melegszik az idő, ezek az inaktív alakok szaporodási üzemmódba váltanak, és megindul a rajzás: a tojásokból és lárvákból kikel az első generáció, vagy az áttelelő nőstények megkezdik a vérszívást és tojásrakást. Aztán már hőmérséklet- és csapadékviszonyok kérdése, hogy a hideg, őszi napok beköszöntéig még hány követi, optimális körülmények között akár hetente újabb és újabb nemzedékek bújnak elő.
A lakossági bejelentések és a saját eredményeink is alátámasztják, hogy idén az átlagosnál kevesebb a csípőszúnyogok egyedszáma. Ennek oka nyilvánvalóan a kevés csapadék, ami nem elég a tenyészhelyek folyamatos fenntartására
– mondja a 24.hu-nak Garamszegi László Zsolt.
Az őshonos fajok mellett kiemelten kell figyelnünk az elmúlt évtizedben hazánkban megtelepedett három idegenhonos fajra is. Ezek a vérszívók olyan, egzotikusnak tekintett betegségek kórokozóit terjeszthetik, mint például a zika, dengue vagy chikungunya – itt olvashat ezekről bővebben. A potenciális járványok megelőzése érdekében létfontosságú folyamatos nyomon követésük, amiben felbecsülhetetlen segítséget jelent a lakosság közreműködése, jelesül a Szúnyogmonitor monitorozó programjába beérkező közösségi megfigyelések. E megközelítés alapján a fajok terjedésével és alkalmazkodásával kapcsolatban új kutatási eredmények születtek a közelmúltban.
