Az eddigi legsúlyosabb aszályos évhez hasonlították az ideit magyar kutatók, amely jelentősen csökkentheti a kukorica, a burgonya és az alma termésmennyiségét is. A jövőben pedig a szárazság súlyosbodását vetítik előre a klímaváltozás hatásainak következtében – derül ki a HUN-REN közleményéből.
Az elmúlt három évtizedben hazánkban egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és súlyossága, sőt ezek az események egyre gyakrabban intenzív hőhullámokkal együtt jelentkeznek. Az éves csapadékmennyiség csökkenésén túl a helyzetet tovább nehezíti a csapadék éven belüli eloszlásának kedvezőtlen változása is.
Elsőként főleg a mezőgazdasági termelés szenved kárt, súlyosan érintve a legfontosabb szántóföldi növénykultúrákat. Hosszabb távon az ismétlődő, erős kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalom csökkenését, szerkezetromlást, a talaj vízvisszatartó-képességének gyengülését okozza, ezzel rontja a talajok minőségét, ami a termőképesség csökkenéséhez vezet.
Az idei aszály különösen a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát érinti érzékenyen, de szinte minden szántóföldi és ültetvényes növénykultúrára hatással van. A gyümölcsfákat (például alma, kajszi, cseresznye) a folyamatos vízhiány legyengíti, fogékonyabbá válnak a betegségekre, illetve a virágzás alatti aszály jelentős terméskiesést okozhat.
Az aszály orvoslására a szakemberek az öntözés mellett tudatosabb talajgazdálkodást javasolnak, valamint elengedhetetlennek tartják az elavult öntözőrendszerek és vízkivételi művek korszerűsítését, az öntözhető területek méretét. Ezek mellett a mesterséges intelligencia is segíthet az aszálykezelésben az erőforrások felhasználásának optimalizálásával és a növénynemesítés felgyorsításával. Az AI-algoritmusok ugyanis képesek meghatározni a mezőgazdasági területek optimális víz- és tápanyagigényét, javíthatják az öntözőrendszerek hatékonyságát és csökkenthetik a vegyszerhasználatot, ráadásuk lerövidíthetik az új, szárazságtűrő vagy különböző kórokozókkal szemben ellenállóbb növényfajták nemesítéséhez szükséges időt a rendelkezésre álló genetikai és környezeti információk elemzésével.
A folyamatosan fokozódó aszály, vízhiány napjaink egyik legégetőbb krízise, ezért lapunk rendszeresen foglalkozik vele. Korábbi cikkeink a témában alább olvashatók:
- Szárad a Tisza: soha nem volt még ilyen alacsony a vízszintje
- Hamarosan félsivataggá válhat az Alföld egy része
- Elmaradt a Tisza áradása, és ez rossz hír az Alföldnek
- Vízhiányossá vált Magyarország – csak Budapestről évente 100 millió köbméter tűnik el
- Mostantól kiengedhetjük a Tiszát és a Dunát a földekre
- „Tévhit, hogy Magyarország vízben gazdag ország lenne” – ezt a Tisza jelenlegi arca is mutatja
- „A 24. órában vagyunk” – évtizedek után újra víz került a Sebes-Körös holtágába
- Elpusztítja őshonos növényeinket az aszály, kaktuszok vehetik át a helyüket
