Sok szempontból történelminek mondható az Axiom Space Ax-4 missziója, ugyanis Magyarország mellett India és Lengyelország is először delegált űrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Az azonban közel sem volt biztos eleinte, hogy Kapu Tibor képviseli majd hazánkat a közel 20 napos misszió során.
A 41,5 milliárd forintos HUNOR (Hungarian to Orbit) nemzeti kutató űrhajós programra történő kiválasztási folyamat 2021 őszén indult el, ahol a jelentkezőkkel szemben fontos elvárás volt, hogy műszaki, természettudományos beállítottsággal bírjanak. Ferencz Orsolya űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztos szerint kiemelt elvárás volt továbbá a magas fokú pszichés terhelhetőség, a felsőfokú angoltudás, valamint az, hogy a jelentkező határozott, kiegyensúlyozott személyiség legyen. A programra 2022. január 31-ig lehetett nevezni.
Ezt követően különböző vizsgálatok, tesztek következtek. Többek között az Európai Űrügynökségnél, a Semmelweis Egyetemen, a Magyar Energiatudományi Kutatóközpontban és a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán is helyt kellett állniuk a jelölteknek.
2023 tavaszára a 247 jelentkezőből végül négyen maradtak: Kapu Tibor, Cserényi Gyula, Szakály András és Dr. Schlégl Ádám.
Utóbbi kiválásával három űrhajósjelölt utazott el 2024 tavaszán Houstonba, a NASA központjába. A látogatás során betekintést kaphattak az űrkutatási szakemberek napi munkájába, valamint személyesen találkozhattak és beszélgethettek a világűrt már megjárt asztronautákkal. Emellett megtekintették a Nemzetközi Űrállomás élethű mását is, ahol a professzionális asztronauták kiképzése is zajlik, és közelebbről megismerkedtek az űrhajósok kiképzése során használt eszközökkel.
A jelöltek nemcsak látogatóban voltak, hanem az Axiom Space szakembereitől átfogó elméleti és gyakorlati képzést is kaptak, valamint különböző alkalmassági teszteket és kiképzési feladatokat is végre kellett hajtaniuk. Ez idő alatt a vállalat űripari szakértői és pszichológusai folyamatosan vizsgálták a reakcióikat és a kommunikációs képességeiket.
A magyar űrhajósjelöltek ezután Philadelphiába utaztak, a Nemzetközi Űrhajózási Képzési és Kutatási Központba, ahol sikeresen teljesítettek egy centrifugaképzést, amely az űrrepülés során felmerülő mell-hát irányú többletterhelést szimulálta. A jelölteknek 6G-s terhelést kellett elviselniük a 45 perces képzés során, amely idő alatt a teljes folyamatot szimulálták a felbocsátástól a visszatérésig. A szimuláció során a jelöltek űrorvosa hang- és videókapcsolaton keresztül folyamatosan nyomon követte az egészségügyi állapotukat, valamint figyelemmel kísérte élettani paramétereiket, a pulzus, a légzésszám és az EKG-adatok is rögzítésre kerültek.
Hosszú válogatás és képzés után 2024 májusában derült ki, hogy Kapu Tibor lehet a következő magyar űrhajós, aki eljut a világűrbe, a tartalékűrhajós pedig Cserényi Gyula lesz. A kiválasztásának időpontja is ikonikus volt: 2024. május 26-án jelentették be, épp Farkas Bertalan űrrepülésének évfordulóján. Ennek jelentősége pedig óriási Kapu Tibor számára, ugyanis mint mondta, szeretné beírni magát a történelemkönyvekbe, és inspirálni a fiatalabb generációt, hogy a tudományos pályát válassza – épp mint 40 évvel ezelőtt Farkas Bertalan.
A program kapcsán Kapu Tibor az Axiom Space-nek elmondta: azonnal tudta, hogy ez lesz az ő útja, és nem is volt kérdés, hogy jelentkezik rá. Végül a 14 hónapos kiválasztási feladatokat sikeresen vette, amelyek között fizikai, pszichológiai és kognitív feladatok szerepeltek. Mint mondta, a teljes folyamat két és fél évig tartott, és sokkal keményebb volt, mint gondolta.