Egy új tanulmány alapján sikerült megfigyelni polipok és halak közös vadászatát – írja a The Independent. Noha a polipok alapvetően magányos életmódúak, a bizonyítékok azt mutatják, hogy a zsákmány érdekében időnként képesek együttműködni más fajokkal.
A szakértők korábban is dokumentálták, ahogy a két állatcsoport közösen vadászik puhatestűeke, rákfélékre vagy más prédákra.
Eduardo Sampaio, a Max Planck Állati Viselkedési Intézet munkatársa és kollégái a Vörös-tengerben végzett búvárexpedíciók során követték nyomon a polipok és halak vadászó csapatait. Összesen 13 csoportot észleltek, ezek az Octopus cyanea egy-egy példányából, valamint különböző halfajokból álltak.
A közös vadászat nem mindig harmonikus, esetenként agressziót figyeltek meg a csoportok tagjai között, a halak például néha kiszorították társaikat, és a polipok is hajlamosak voltak egyes segítőiket kijjebb terelni. A kutatók 120 órányi adat elemzése után azt is megállapították, hogy a vadászat vezetése gyakran megosztott a különböző típusú döntéseknél.
A tengeri márnák például meghatározhatják, hogy merre mozogjon a csoport, míg a polipok a mozgás idejéről dönthetnek. A szakértők megjegyezték, hogy más vegyes összetételű vadászati együttműködések is ismertek, ezek viszont kevésbé rugalmasak a stratégia megválasztásában. A kutatók úgy gondolják, hogy a közös vadászat nagyobb sikerre vezet, mintha a hal és a polip külön vadászna.
