Már legalább 21 ember halálát okozták a Közép-Európát sújtó áradások, és tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat a kiöntő folyók miatt. A régióban 2013 óta nem volt példa ilyen mértékű árhullámra, ezért az sokakat váratlanul érhetett, szakértők azonban régóta számítanak hasonló katasztrófákra.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) már a több mint tíz évvel ezelőtti árvizek idején is arra figyelmeztetett, hogy az ilyen esetek egyre gyakoribbak lesznek.
A katasztrofális esőzés, amely Közép-Európát éri, pontosan olyan jelenség, amilyenre a tudósok számítanak a klímaváltozás miatt
– nyilatkozta Joyce Kimutai klimatológus a The Guardiannek. Kutatók régóta hangoztatják, hogy a klímaváltozás szélsőséges időjárási jelenségekkel jár együtt. De mégis miért?
Hogyan okoz áradást a klímaváltozás?
Az áradások alapvetően természetes jelenségek, amelyek a klímaváltozás nélkül is bekövetkeznének. Több fajtájuk is létezik, ilyenek a tengerszint emelkedéséből fakadó part menti áradások, de folyóvizek is kiönthetnek a medrükből. A mostani árvizek a folyóáradások kategóriájába tartoznak, melyeknek többnyire három okát lehet megnevezni:
- heves vagy tartós esőzés,
- gyorsan olvadó hó és jég,
- illetve a folyóáramlást eltorlaszoló jég és egyéb akadályok.
Logikusnak tűnhet, hogy az egyre melegebb éghajlat a hórétegek és a gleccserek olvadása révén járul hozzá a vízállás megemelkedéséhez, és ez bizonyos esetekben igaz is, a mostani vészhelyzet azonban éppen a nyár végén, a hőmérséklet enyhülésekor következett be. A krízist nem olvadás, hanem a Boris névre keresztelt ciklon okozta, ami miatt a térségben néhány nap alatt az átlagos szeptemberi csapadékmennyiség többszöröse esett le.
Hogy ez az időjárási jelenség összefüggésben van-e a klímaváltozással, azt Paul Bates hidrológus szerint rendkívül nehéz megállapítani, de ő meglehetősen biztos benne, hogy ez a helyzet. Ez elsőre furcsának tűnhet, hiszen a klímaváltozásról, a felmelegedésről leginkább az aszály, a szárazság jut eszünkbe, ám az éghajlati átalakulás az egyszerre nyakunkba zúduló eső mennyiségét is növelheti.
A meleg levegő ráadásul több nedvességet képes magában tartani, ami azt jelenti, hogy esőzéskor több víz fog lehullani. Sonia Seneviratne éghajlatkutató elmondása szerint minden fokkal nagyjából 7 százalékkal válnak intenzívebbé a felhőszakadások. Máig mintegy 1,3 Celsius-fokot emelkedett az éves átlaghőmérséklet az iparosodást megelőző szinthez képest, ami azt jelenteni, hogy a heves esőzések átlagosan 8 százalékkal váltak erőteljesebbé.
A szakértő azt is elárulta, az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a mostani áradásokhoz hozzájáruló vízpára nagyrészt a Földközi- és a Fekete-tengerből származik, melyek hőmérséklete jelentősen megnőtt a klímaváltozás miatt, így vizükből több párolgott el.
Mi várható a jövőben?
A tudósok állítják, hogy az áradások gyakoribbá fognak válni, ahogy az emberiség egyre több üvegházhatású gázt bocsát a Föld légkörébe. A melegedés hatására tovább olvadnak majd a sarkvidéki jégsapkák, ez pedig a tengerszint megemelkedéséhez és partmenti áradásokhoz vezet.
Emellett a heves esőzések intenzitása is egyre nő majd, ami gyakrabban jelentkező villámárvizeket és folyami árvizeket von magával.
A helyzet azonban hamar még ennél is rosszabbra fordulhat: a Közös Kutatóközpont számításai alapján az évszázad végére a 3 Celsius-fokos melegedést is elérjük, amennyiben az emberiség nem változtat a károsanyag-kibocsátás mértéken. Ebben az esetben a mainál háromszor több európai lakost fognak érinteni az árvizek, amelyek minden évben csaknem 19 ezer milliárd forintnyi kárt okozhatnak.
Sissi Knispel de Acosta, az Európai Éghajlatkutatási Szövetség (ECRA) főtitkára úgy véli, az ilyen katasztrófák megelőzésének érdekében elengedhetetlen, hogy Európa fejlessze az árvízvédelmét. Ehhez a többi között korszerű városfejlesztésre lenne szükség, melybe beletartozik az esővíz-elvezető rendszerek bővítése, az aszfalt helyett vízáteresztőbb rétegek alkalmazása és fák ültetése is.
