Egész kórházakat sodorhat bajba a veszélyes gombafaj

2009-ben korábban nem látott gombát fedeztek fel Japánban. A fajt egy kórházban kezelt 70 éves páciens külső hallójáratában észlelték, és Candida aurisnak nevezték el – az auris latinul fület jelent. Arturo Casadevall, a Johns Hopkins Egyetem mikrobiológusa és immunológusa a közelmúltban megjelent könyvben (What if Fungi Win?), illetve a Live Science felületén foglalta össze a fajjal kapcsolatos ismereteinket.

Eleinte nem volt világos, mennyire kell aggódni az organizmus miatt, vagy hogy fenyegetést jelent-e egyáltalán. Évente rengeteg új gombafajt jelentenek világszerte, az esetek túlnyomó többségéről viszont utólag kiderül, hogy elszigetelt, lényegében ártalmatlan. Hosszú ideig C. auris sem tűnt különösebben problémásnak, egészen addig, amíg a világ több pontján nagyjából egy időben több kórházi betegnél is kimutatták.

A gombát ma az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világ egyik legveszélyesebb fungális kórokozójának tartja.

2012 és 2015 között Dél-Afrikában, Venezuelában és az indiai szubkontinensen is felbukkant, súlyos fertőzéseket okozva, mindezt úgy, hogy néhány évvel korábban még nem volt halálos, sőt komolyabb megbetegedést sem váltott ki.

Ma már tudjuk, hogy az újabb fertőzések hátterében álló gombák között nem volt kapcsolat, genetikailag is eltértek egymástól, és függetlenül jelentek meg három kontinensen. Ez azt jelenti, hogy a globalizált világ jelen esetben nem játszott szerepet a terjedésben – nem úgy, mint például a Covid-19-nél.

Rendkívül ellenálló

A hirtelen felbukkanás után hamar kiderült, hogy a C. auris igen ellenálló a kezelésekkel szemben: háromból több mint egy beteg, akinek vérében invazív fertőzést észleltek, meghalt, azokban az intézményekben, ahol a betegség korábban nem volt jelen, hirtelen jelentős halálozási okká lépett elő. A gomba mai napig is többnyire ellenáll az elérhető terápiákkal szemben, így ha a kórokozó megjelenik egy páciens szervezetében vagy egy kórházon belül, szinte lehetetlen megszabadulni tőle.

További problémát jelent a nehéz beazonosíthatóság. A gombafertőzést az orvosok általában azt követően állapítják csak meg, ha már a többi lehetőséget kizárták – például azáltal, hogy a betegség nem reagál az antibiotikumra. A vérvizsgálatok ilyenkor jellemzően magas fehérvérsejt-szintet mutatnak, a konkrét mikrobát viszont nem egyszerű meghatározni.

A tünetek a konkrét fajtól függően nagyon változatosak lehetnek, a Cryptococcus neoformans például jellemzően az agyat érinti, és elviselhetetlen fejfájást okoz. Az Aspergillus nemzetség tagjai ezzel szemben a tüdőt támadják meg, ami köhögéshez, légszomjhoz és tüdőgyulladásra emlékeztető elváltozáshoz vezet.

Az emberi szervezetre veszélyes gombák belégzéssel, illetve sebeken keresztül képesek bejutni a véráramba, de kórházakban akár rosszul karbantartott infúziós csövek vagy katéterek is hozzájárulhatnak a terjedéshez. A kórokozók ritkán vándorolnak át emberről emberre.

A C. aurist főként immunhiányos betegek körében detektálták, egészséges emberekre ritkán jelent fenyegetést, levegőben pedig nem terjed.

A gomba képes a bőrön és a különböző felületeken megtelepedni, amelyeken akár hetekig is fennmaradhat, emellett jól viseli az erős kórházi fertőtlenítőszereket. Egyes intézmények arról számoltak be, hogy jóval a páciens halála vagy elbocsátása után is találtak spórákat a szobájában, ami más fajok esetében szinte elképzelhetetlen lenne.

Amerikában különösen súlyos a helyzet

2016-ban már az amerikai járványügyi központ (CDC) is riasztást adott ki az Egyesült Államok szakemberei és laboratóriumai számára. Addigra a C. auris rezisztens változatai négy államban összesen hét megbetegedést okoztak kórházakban. A mikrobát nehéz volt azonosítani a hagyományos laboratóriumi módszerekkel, ezért a CDC azt kérte az orvosoktól, hogy minden gyanús esetet jelentsenek.

Nem egészen egy évtizeddel a felfedezése után a C. auris hat kontinens 40 országában ölt már bizonyítottan embereket.

A pontos számok nem ismertek, mivel a beazonosítás nem egyszerű, sok eset regisztrálatlan marad, de a becslések alapján a halálesetek száma több ezerre tehető.

Csak 27 amerikai államban és Columbia Kerületben 2000 fertőzést igazoltak 2022-ig.

Eközben Európában is egyre terjed a kórokozó.  2023-ban Németországban 77 esetet dokumentáltak, ám a valós számok itt is magasabbak lehetnek. Egy 2019-ben, a Mikrobiológiai Körlevélben megjelent beszámoló szerint a gombát Magyarországon egyelőre nem észlelték, a megjelenés viszont idővel itthon is valószínű.

Az ügyben megkerestük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot (NNGYK), amely azt közölte, hogy továbbra sincs tudomás a C. auris előfordulásáról, az egészségügyben dolgozó szakemberek viszont tisztában vannak a multirezisztens kórokozó kockázatával. A központ szerint az izolátumok azonosítása országos szinten megoldott, az NNGYK egységén túl az orvostudományi egyetemeken és az összes nagyobb kórházban van olyan laboratórium, ahol a betegmintákból kitenyészett C. auris azonosítására rendelkezésre áll az úgynevezett MALDI TOF tömegspektrográfiás módszer a megfelelő adatbázissal. Amennyiben olyan helyen merülne fel a Candida auris izolálásának gyanúja, ahol nincs meg ez a feltétel, akkor az izolátumot az NNGYK laboratóriumába kell beküldeni azonosítás céljából.

A gombát célzottan nem szükséges keresni, esetleges azonosítás esetén azonban azonnal megindítják a forrás felderítését. Ilyenkor javasolt felvenni a kapcsolatot infektológus szakorvossal, és követni a CDC javaslatait.

Egész kórházakat sodor veszélybe

A WHO a C. aurist ma az emberre egyik leginkább veszélyes gombának tartja. 2022-ben kiadott, a 19 legveszélyesebb fungális kórokozót jegyző listájában csupán négy került a legmagasabb prioritású szintre, köztük a C. auris.

Úgy tűnik ráadásul, hogy a faj egyre jobban alkalmazkodik. Egy 2023-as tanulmány szerint a C. auris az évek során ellenállóbbá vált a hagyományos gombaellenes szerekkel szemben.

Amerikában az éves klinikai esetszám százalékos növekedése egészen kiugró, a CDC 2023-as publikációja alapján 2019-ben 44, 2021-ben pedig már 95 százalékos volt az emelkedés az előző esztendőhöz képest. A szakértők úgy vélik, hogy az egységes szűrés hiánya miatt a valódi számok sokkal magasabbak lehetnek.

A C. auris leggyakrabban a véráramban vált ki fertőzést, de a légutakat, a központi idegrendszert és a belső szerveket, valamint a bőrt is megtámadhatja. Mint fentebb írtuk, elsősorban a legyengült immunrendszerű személyek érintettek, náluk viszont a megbetegedés általában igen súlyos.

A fertőzés többnyire kórházakra korlátozódik, az intenzív osztályon kezelt páciensek pedig különösen fenyegetettek. Az erős antibiotikum-kúra fokozhatja náluk a megbetegedés kockázatát, mivel a kezeléssel a szervezet számára hasznos mikrobák is elpusztulnak. A gomba elsősorban a kórházakban lévő szennyezett felületeken keresztül terjed, képes például megtapadni az intravénás vezetékeken is.

Dr. Neil Stone, a University College London szakembere a BBC-nek azt nyilatkozta, rendkívül nehéz megtisztítani a felületeket a kórokozótól, a megoldás gyakran az, hogy az egész kórtermet lezárják.

Egész egészségügyi rendszereket állíthat le

– emelte ki a kutató, hozzátéve, hogy a veszély ellenére alig veszünk tudomást a helyzetről.

A törzsek többsége nem reagál a gyakori gombaellenes gyógyszerekre, éppen ezért a terápia során a szakembereknek kevésbé elterjedt készítményekhez kell fordulniuk, csakhogy a C. auris egyes esetekben már ezekkel szemben is ellenállást fejlesztett ki. A kutatások egyébként azt mutatják, hogy rezisztenciagénjei sokban emlékeztetnek azokra, amelyeket a jóval gyakoribb rokonfajnál, a C. albicansnál is megtalálni. Ez arra utalhat, hogy az érintett gének egyik fajból a másikba kerültek át valamikor evolúciójuk során.

Régóta jelen lehetett a környezetben

A betegséggel szemben a leghatékonyabb módszer a megelőzés, valamint a korai diagnózis lehetne. Ahhoz, hogy a szakértők jobban megismerjék a C. auris tulajdonságait, illetve a vele szemben bevethető módszereket, rengeteg további vizsgálatra lenne szükség.

A gyógyszerrezisztens gomba előretörése láthatóan nem lassul, sőt. Hogy miként jelenhetett meg ilyen hirtelen az immunhiányos emberekre ennyire veszélyes kórokozó – amely néhány évvel korábban még csak betegséget sem okozott –, az egyszerre rejtélyes és aggasztó tudományos kérdés.

A nyugtalanító tendenciák miatt az elmúlt években a Candida aurist kiemelten kezdték el vizsgálni, igaz, a Covid-19 pandémiája némiképp zárójelbe tette a vonatkozó projekteket. A kutatók a korábbi mintákat elemezve megállapították, hogy a gomba valamilyen formában már az 1990-es évek vége óta létezik, ezt megelőzően nem bukkantak a nyomára.

A faj természetesen nem a semmiből érte el az emberiséget, a környezetben minden bizonnyal már jóval korábban jelen volt, amit az is alátámaszt, hogy mire megtalálták, már több törzse is kifejlődött. Egészen a 21. századig nem számított orvosi szempontból relevánsnak, ezért nem is keresték a szakemberek.

Első alkalommal 2021-ben sikerült a természetben detektálni a mikrobát, mégpedig az Indiai-óceánon fekvő Andamán-szigetekről származó mintákban. Egyes rokonait korábban felfedezték már növényekben és vízi környezetekben.

A veszélyes gombát a szigeteken két helyen, egy sós mocsárban, valamint egy tengerparton észlelték. Az előbbi helyszínen megtalált törzs még kevésbé alkalmazkodott a meleghez, a parton kimutatott gomba viszont rezisztensnek bizonyult, és közelebb állt a kórházakból ismert változatokhoz.

Az érintett mocsárban az emberi aktivitás elenyésző, a parton azonban jóval jelentősebb. Hogy a gomba miként került a környékre, az kérdéses, de elképzelhető, hogy áramlatok vagy emberi közvetítés révén.

Jól bírja a meleget

Shawn Lockhart, a CDC munkatársa 2022-ben a JAMA szakfolyóiratnak kiemelte: rengeteg a spekuláció a fajjal kapcsolatban. A kutató úgy gondolja, hogy a C. auris egy ideje jelen lehetett az emberek hallójáratában, testhőnk pedig egy darabig megvédhetett minket, a faj azonban idővel ellenállóbbá válhatott a meleggel szemben. A C. auris egyik különlegessége, hogy több rokonától eltérően akár 42 Celsius-fokon is képes növekedni, emiatt is rendkívül veszélyes a legyengült immunrendszerű páciensekre nézve.

A legtöbb, az állatokat és embereket sújtó vírus és baktérium általában más, melegvérű gazdaszervezetből származik, azaz már alkalmazkodott az emlősök hőmérsékletéhez, és így viszonylag könnyedén átvehető. A Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 például minden bizonnyal emlősökről, talán tobzoskákról terjedt át emberekre, a koronavírus pedig már korábban, a denevérekben hozzászokhatott a magasabb testhőmérséklethez.

A környezetből származó mikrobáknál, különösen a gombáknál viszont más a helyzet.

Míg sok fertőző gombafaj képtelen túlélni a normál emberi testhőmérsékleten, addig a C. auris szervezetünkben is elboldogulhat.

Mónica García-Solache mikrobiológus és Casadevall már egy 2010-es publikációban felhívta a figyelmet arra, hogy idővel felbukkanhat egy, a C. aurishoz hasonló faj – ekkor a páros még nem tudott a konkrét kórokozó létezéséről. „A globális felmelegedés jelentős hatással lehet a gombapopulációkra” – írta a tanulmányban a két szerző.

Casadevallék arra jutottak, hogy a melegebb éghajlat megváltoztatja a hőtűrő és a hőre érzékeny fajok eloszlását, utóbbiaknak kedvezve, ezzel együtt megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a környezetben élő lévő gombák szorosabb kapcsolatba kerüljenek az emberekkel. Az erős szelekciós nyomás emellett a magas hőmérséklet elviselését támogatja.

A páros megállapította, hogy csak idő kérdése, mikor jelenik meg az emberben egy olyan veszélyes gomba, amely kifejezetten jól bírja a meleget. A C. auris az egyik első lehet a sorban, a klímaváltozás korában újabb kórokozók következhetnek.