Tudomány

Egyre erősebben kóstolgatja az embereket a H5N1

Chilean Antarctic Institute / AFP
Chilean Antarctic Institute / AFP
Világszerte több mint 200 emlősfajt fertőzött már meg a madárinfluenza, ami így egyre közelebb kerülhet az emberhez. Az eddig ismert emberi megbetegedések 52 százaléka végződött halállal. A WHO egy vezető tudósa „óriási aggodalmának” adott hangot, ám emberről emberre terjedő variáns nincs, a tudomány pedig gőzerővel dolgozik azon, hogy ne is legyen. Ha mégis megtörténne a nagy ugrás, legalább felkészülten fogadjuk.

A madárinfluenza időről időre felbukkan hazánkban is, főleg a tavaszi és őszi vonulások időszakában nagyobb az esély, hogy vadmadarak szárnyastelepeket fertőznek meg. Ilyenkor azonnal megsemmisítik az egész állományt, ami megrendítő képsorokat eredményez az esti híradókban, és természetesen jelentős kárt okoz az adott gazdálkodónak, de komolyabb következménye szerencsére nincs. Legalábbis hazánkban.

A vírus csak speciális esetekben terjed madárról emberre, a tudomány mégis fokozott figyelemmel kíséri, mert a jövőben kialakulhat emberről emberre terjedő változata is. Félig-meddig kimondatlanul, de úgy tűnik, most ez utóbbihoz kerültünk közelebb, bár nem látszik még, hogy mennyivel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója, Jeremy Farrar ugyanis a múlt héten azt nyilatkozta, a kórokozó emberre való terjedése „óriási aggodalomra ad okot”. Indoklásként csupán két tény:

a vírus egyre gyakrabban fertőz emlősöket, már köreikben is terjedhet, miközben a valaha leírt összes madárinfluenzás emberi megbetegedés 52 százaléka végződött halállal.

Mit jelent mindez? A madárinfluenza tényleg tett egy ugrást afelé, hogy emberről emberre terjedő vírussá váljon? Dr. Kemenesi Gábor virológust, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjét kérdeztük.

Varga Jennifer / 24.hu Dr. Kemenesi Gábor

Ritka a fertőzés, de kiugró a halálozás

Amit a köznyelvben madárinfluenzának nevezünk, valóban az influenzavírusok legnagyobb csoportját jelenti a természetben, számos különféle törzzsel, melyeket a H és N betű különféle számkombinációival neveznek el. A jelenlegi problémát a H5N1 altípus okozza – madarak közt cirkulál, a fertőzési lánc meglehetősen egyszerű. A bélrendszerükben replikálódik, és az ürülékükkel jut a külvilágba, majd ahogy a „madárpiszok” szárad, felporzik, más madarak légzőszervébe kerül, onnan a beleikbe és így tovább. Számunkra akkor válik először ártalmassá, amikor a fertőzött vadmadár egy baromfitartó telep fölött pottyant, és a vírus bekerül az állományba. A vándorlási szezonokban, a világszintű légi jövés-menés idején ezért fokozott a kockázat.

Emberre csak akkor terjed át, ha valaki sokáig és nagyszámú kórokozónak van kitéve. Értelemszerűen az adott farm dolgozói lehetnek érintettek, de ők is csak akkor, ha lazán értelmezik a higiéniás szabályokat – ez az egyik legfőbb oka, hogy emberi megbetegedések leginkább a fejletlen országokban fordultak/fordulnak elő.

A baj pedig gyakran válik végzetessé: a WHO-nak 2003 és 2024 között 889 humán esetről van tudomása a világ 23 országából, ebből 463 volt halálos. A madárinfluenzák mortalitása tehát 52 százalék. Ennél is súlyosabb probléma viszont, hogy a vírus megállás nélkül, folyamatosan változik:

Minél többször ugrik át emberre, annál nagyobb esélyt adunk  a »ránk specializálódott« változat kialakulásának, vagyis a H5N1 emberről emberre terjedő típusának

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Hozzáteszi: erről még szó sincs, ami történik, az egyelőre csak a tudomány számára ad okot „aggodalomra”.

Chilean Antarctic Institute / AFP)

Közelít az emberekhez

A 2000-es évek közepén egy thaiföldi állatkertben két tigris és két leopárd pusztult el, mert H5N1-gyel fertőzött nyers csirkét ettek, ezt követően a tigris-tigris közti fertőzésre is fény derült. Vagyis tudjuk, hogy a vírust hordozó madár elfogyasztása (nyersen) okozhat megbetegedést emlősben, sőt, az állatkert zárt világában egyik macska átadhatja a másiknak.

Azóta eltelt 20 év, és sok minden változott. Szerte a bolygón egyre sűrűbben fordul elő a H5N1 magas patogenitású típusa, ami a madarak közt is nagyarányú elhullást eredményez. A tetemek persze az ingyen ebéd ellenállhatatlan ígéretével vonzzák a ragadozókat, amelyek az utóbbi években tömegesen betegszenek meg és pusztulnak el fajtól függetlenül minden kontinensen. Akár tovább is adhatják a kórokozót. A virológus szavaival:

2020 óta madárinfluenza-pandémia dúl az állatvilágban, eddig több mint 200 emlősfaj érintettségét mutatták ki. Ráadásul egy zoonózisról beszélünk, azaz világszerte fennáll az állatokról emberre történő fertőzések lehetősége.

Történetünket folytatva pedig számunkra itt az emlős a kulcsszó ugyanazért, mint amit fent a baromfitelepek kapcsán említettünk. Minél több emlősben és minél hosszabb ideig cirkulál a vírus, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki egy kifejezetten emlősökhöz szokott, akár köreikben terjedő változat, vagyis egy jókora ugrás az emberi H5N1 felé.

Klebher Vasquez / ANADOLU AGENCY / Anadolu / AFP

Már marhacsordákban is kering

Jó hír, hogy jelen tudásunk szerint emberről emberre való átadás még nem történt, de már a közvetlen közelünkben élő emlősöknél is megjelent: 2024 áprilisára az Egyesült Államok nyolc államában összesen 28 szarvasmarhafarmon mutatták ki a fertőzést, és már két ember betegedett meg a marhák közvetítésével.

Remélhetőleg a következő hetekben megszületnek a válaszok, miközben Kemenesi Gábor hangsúlyozza:

A H5N1 adaptációja az emlősökhöz még mindig csak a tudomány figyelmére érdemes, a közvéleményt fizikailag nem érinti.

Az aggodalom most a tudomány számára azt jelenti, hogy egyelőre nem tisztázott, hogyan terjedt el ilyen mértékben a szarvasmarhafarmokon, és miként lehetne elejét venni az emberre való átugrásoknak. A kutatók feladata jelenleg az esetleges új vírustörzsek azonosítása, a terjedési lánc felderítése és annak elzárása. Meg kell akadályozni, hogy a madárinfluenza embereket kóstolgasson. Ezzel párhuzamosan természetesen mindent meg kell tenni a felkészülés érdekében, hogyha mégis megjelenik egy humán változat, már kész pandémiás tervvel és a lehető legrövidebb időn belül kifejlesztett vakcinával várjuk. Ez a fokozott figyelem a szakemberek részéről pedig egyúttal biztosíték is, hogy az emberi H5N1 nem tud olyan meglepetésként érkezni, ahogy tette ezt a SARS CoV2.

Ami nekünk, laikusoknak még fontos információ: egyelőre nincs jele emberről emberre terjedési képességnek, és ez jó hír, hiszen a tudósoknak van idejük megérteni a most zajló folyamatokat – és felkészülni. Ennek ellenére nagyon fontos minél kevesebb teret hagyni ennek a vírusnak, amely így is már több mint 200 emlősfajt fertőzött meg világszerte, abszolút rekordot állítva fel ezzel a valaha ismert madárinfluenzák között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik