Tudomány

Nem lesz már orgona anyák napjára?

Nicolas Economou / NurPhoto / AFP
Nicolas Economou / NurPhoto / AFP
A korai tavasz miatt sokkal korábban kinyílt az orgona, félő, hogy anyák napjára már el is virágzik. Reményt a jelenlegi lehűlés adhat. A szokottnál előbb jelent meg a piacokon a spárga, eperrel is korábban fogunk találkozni, ám a végeredmény várhatóan nem tükrözi majd a jelenlegi, egy hónapos eltérést.

A hirtelen és extrém korán berobbant tavasz teljesen felborította a természet rendjét. Már februárban aktiválódtak a csípőszúnyogok, sorra dőltek a melegrekordok, többször átléptük a 30 Celsius-fokos napi maximumot, ami definíció szerint is hőségnapnak számít. Hamar zöldbe borult a táj, virágot bontottak a gyümölcsfák, a tavaszi virágok többsége pedig – kis túlzással – már le is virágzott addigra, amikor normál esetben épp csak bontogatniuk kellett volna a szirmaikat.

Mondhatni, idén úgy viharzott el mellettünk a tavasz, hogy észre sem vettük, mert élveztük a meleget, jólesett egyik napról a másikra nyári üzemmódba váltani. Aztán a virágzó, sőt, helyenként már-már elnyílt orgonabokrok képében szembe jött a valóság. A tavasz egyik legillatosabb és talán legkedveltebb virága az anyák napi köszöntés elengedhetetlen díszlete, ballagási csokrok alapkelléke. De hol vannak még ezek a dátumok?

Először csak sötét pletykaként terjedt, mára viszont mind többek szilárd meggyőződésévé vált az elképzelhetetlen: anyák napjára nem lesz orgona.

Vagy mégis? És, ha már itt tartunk, a friss spárga is egész korán megjelent a piacokon, mi a helyzet a zöldségeskertekben meg a gyümölcsösökben? Megyeri Szabolcs kertészmérnököt és Dr. Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét kérdeztük.

A hideg adja a reményt

Az orgona valójában egy növénynemzetség (Syringa), amelybe számos faj és még több fajta tartozik. A közönséges orgona (Syringa vulgaris) az a faj, amivel kertekben, útszéleken, valójában lépten-nyomon bárhol találkozhatunk, és a laikus köznyelv egyszerűen csak orgonának nevez. A Balkán-félszigeten őshonos, de mára Európa nagy részén elterjedt, jól bírja hazánk klímáját is. Eredeti változatának a virágai lilák, a különböző fajták viszont fehértől a rózsaszínen és a tarkán át a sötétliláig pompáznak.

Normál évben az orgona május elejétől a hónap végéig virágzik, ám az idén a természet jó egy hónappal »előrébb« tart, az orgonavirágzás is április elején elkezdődött

– mondja a 24.hu-nak Megyeri Szabolcs.

Ha folytatódott volna a nyári idő, akkor bizony anyák napjára (idén május 5.) pont elvirágzott volna, de ebből a szempontból szerencsés, hogy a kedden érkezett hidegfront tartós lehűlést hozott. A hűvös ugyanis lelassítja a növények fejlődését, visszaveti a szirmok bomlását, és a szakember szerint sok orgonán van még elég bimbó ahhoz, hogy talán kihúzzák május elejéig. De csak talán, Megyeri Szabolcs úgy fogalmaz:

jóslatom és reményem szerint lesz orgona anyák napján.

Jean-Yves Grospas / Biosphoto / AFP Közönséges orgona.

Az orgonával kapcsolatban fontosnak tartja még kiemelni, hogy a 3–5 méteres magasságot is elérő cserje kiválóan alkalmas szabadon álló foltok takarására, ami a klímaváltozás elleni fellépés és a talaj védelme szempontjából is fontos. Tág tűréshatárokkal bíró, melegkedvelő faj, jól viseli a szárazságot, a hőséget, és nem igazán igényes a talaj minőségére sem, egyedül a nagyon kötött, nedves, agyagos földet nem kedveli.

Eddig megúsztuk a drasztikus fagykárt

A környezeti hatások alól természetesen a haszonnövényeink sem húzhatják ki magukat, teljesen mindegy, hogy adott faj vadon él vagy emberi gondoskodásban részesül, a természet törvényeit kell követnie. Márpedig a természet a veteményesekben és a gyümölcsösökben is eltévesztette a naptárt: az elmúlt tíz év átlagához képest négy héttel szaladt előre – erősíti meg lapunknak Apáti Ferenc.

A korai kezdés hazánk klímáján komoly veszélyforrás, a fagyok ugyanis április végéig vissza-visszatérhetnek. A speciális, téli nyugalmi állapotban a növények komoly mínuszokat is elviselnek, ám „ébredés” után a virágokra, majd az úgynevezett kisgyümölcsökre a mínusz 2 fok alatti hőmérséklet már komoly fenyegetést jelent – itt írtunk részletesen erről és a védekezés lehetőségeiről.

Idén kis területen jelentkeztek virágkárok a kajsziban és az őszibarackban, e két gyümölcsfajnál már valamilyen mértékű terméskiesés is lesz, de általánosságban, országosan, az összes gyümölcsfaj viszonylatában eddig jelentős fagykár nem történt

– mondja Apáti Ferenc, de hozzáteszi: a helyzet még jelentősen változhat.

A természet behúzta a gyeplőt

A korábbi lehűlések ugyanis még sok fajtánál virágbontás környékén jelentkeztek, most viszont már a kisgyümölcsök is megjelentek. Már hatványozottabb károkat okozhatnak a mínuszok, ráadásul a termelőkkel megosztott, speciális meteorológiai előrejelzés szerint péntekről szombatra virradóra mínusz 4 fok is lehet. (Cikkünk április 18-án, csütörtökön készült – a szerk.)

Czeglédi Zsolt / MTI Virágzó vérszilva fasor Bocskaikertben 2024. március 12-én.

Témánkhoz visszatérve a koraiság az elsőként érő zöldségeknél és gyümölcsöknél megfigyelhető, de a végeredmény várhatóan nem tükrözi majd a jelenlegi, egy hónapos eltérést. A kedden érkezett lehűlés előre láthatóan még legalább a jövő hét közepéig tartja a 11–16 fokos maximumokat és 0–4 fokos minimumokat. Miként fent említettük, a növények ilyenkor behúzzák a gyeplőt, vontatottá válik a fejlődésük, vagyis a mostani hűvös idő lefarag az eddigi előnyből: amit a természet ad, azt általában vissza is veszi. Akár pozitív, akár negatív kilengésről van szó, hosszú távon általában beáll az egyensúly.

A nagyon korai érésű növényeknél azonban már mondhatni mindegy, a spárga a szokásosnál két, a szabadföldi szamóca pedig várhatón 1,5–2 héttel korábban jelenik meg a piacon.

Végezetül a virágzás utáni 4–6 hét kritikus a gyümölcsök kötődése és későbbi mérete szempontjából. Épp ebben az időszakban vagyunk most, ilyenkor a legintenzívebb a sejtosztódás a fejlődő kisgyümölcsökben, ehhez pedig 20–22 fokra és sok napsütésre lenne szükségük, ám ilyesmire a következő 7–10 napban hiába várunk. Ez a hűvös, fényszegény időjárás hetek múltán visszaüthet a nagyobb, úgynevezett tisztuló hullásban vagy majd a szüreti időszakban a kisebb gyümölcsméretekben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik