Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.
Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.
A vihar április 14-én elsőként Ománt, majd április 16-án az Egyesült Arab Emírségeket érte el, a hirtelen áradások előbbi országban legalább 20, utóbbiban pedig egy embert öltek meg. Az autópályák, utak víz alá kerültek, otthonokat öntött el az eső, a hivatalokat és iskolákat napokra bezárták, és még a légi közlekedésben is fennakadások történtek. A világ egyik legmodernebb városa, a 3 milliós Dubaj térdre rogyott, a közösségi oldalakat ellepték az elárasztott utcákról készült felvételek.
Nem mesterséges eső okozta
A katasztrófa fő oka egy alacsony nyomású rendszer, amely meleg, nedves levegőt hozott be, és megakadályozta más időjárási rendszerek átjutását. „A világnak ezt a részét hosszú csapadékmentes időszakok, majd rendszertelen, heves esőzések jellemzik, de ez még így is nagyon ritka csapadékesemény volt” – mondta a BBC-nek Maarten Ambaum, a Readingi Egyetem meteorológusa.
Felmerült, hogy az áradásért az Egyesült Arab Emírségek időjárás-alakító tevékenysége volt felelős, az országban ugyanis rendszeresen befolyásolják mesterséges módon a felhőket, így serkentve a csapadékozást. Az eljáráshoz jellemzően repülőgépről szórnak vegyületeket, például ezüst-jodidot a felhőkre, ezzel idézve elő esőzést – a technológia hazai alkalmazásáról itt írtunk bővebben.
Korábbi sajtóértesülések szerint vasárnap és hétfőn is láttak felszállni gépeket, kedden, az emírségekbeli áradás napján azonban nem. A Reuters megkeresésére az ország meteorológiai szolgálata tagadta, hogy a vihar előtt folytattak volna ilyen típusú tevékenységet.
Esőfakasztást általában akkor indítanak, amikor a szél, a páratartalom és a por önmagában nem elegendő a csapadék kialakulásához, a Persza-öböl mentén ugyanakkor a múlt héten magas árvízveszélyre figyelmeztettek. Diana Francis, az Abu-Dzabii Kalifa Egyetem munkatársa a BBC-nek azt mondta, ilyen körülmények között nem végzik el az egyébként igen költséges beavatkozást.
Matt Taylor, a BBC Weather meteorológusa megjegyezte, az extrém időjárási eseményt a számítógépes modellek előre jelezték. A szakértő szerint a hatások sokkal szélesebb körűek voltak, mint ami a mesterséges esőserkentéstől elvárható lenne, Bahreintől Ománig nagy területeket sújtott az áradás.
A klímaváltozás is felerősíthette
Napjaink extrém időjárási eseményeinél rendszeresen felmerül a kérdés, vajon a klímaváltozásnak volt-e szerepe a katasztrófában. Bár az éghajlati átalakulásra sokan „egyszerű” felmelegedésként gondolnak, a helyzet nem ilyen egyszerű: a klímaváltozás komplex hatásokkal jár, adott esetben a kiadós, nagy esőzések gyakoriságát és hevességét is növelheti.
Azt, hogy a mostani áradáshoz mennyiben járult hozzá a globális felmelegedés, egyelőre nem lehet meghatározni, ehhez teljes körű tudományos elemzésre lesz szükség, ami több hónapot vehet igénybe. A rekordmennyiségű csapadék azonban összhangban van azzal, amit a klimatikus átalakulás előidézhet: a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, ami pedig növelheti a viharok, a csapadékozás intenzitását.
„A zivatarokból származó esőzések, mint amilyeneket az elmúlt napokban az Egyesült Arab Emirátusokban láttunk a felmelegedéssel különösen erőteljes növekedést tapasztalnak. Ennek oka, hogy a konvekció, vagyis a zivatarok erős feláramlása erősödik a melegedő bolygón” – nyilatkozta Dim Coumou, az Amszterdami Szabadegyetem szakembere.
Eszraa Alnakbi, az Egyesült Arab Emírségek Meteorológiai Központjának vezetője szerint a felső légkörben lévő alacsony légnyomású rendszer, valamint a felszínen uralkodó alacsony nyomás egyfajta prést hozott létre, amelyet felerősített a talajszinten uralkodó melegebb, illetve a magasban lévő hidegebb levegő közötti eltérés. Áprilisban normál esetben is előfordulnak esőzések az országban, mivel az évszakváltáskor gyorsan változik a légnyomás, de nem ilyen mértékben.
Az éghajlati átalakulás hatására egyébként rendkívüli módon melegszik a tenger és a levegő Dubaj térségében. Ez a párolgás mértékét is fokozza, ami szintén megemeli a viharkockázatot. Sok szakértő úgy véli, hogy az elkövetkező időszakban a helyzet csak súlyosbodni fog.
Nem állnak készen az áradásokra
A vihar okai mellett érdemes arról is beszélni, hogy milyen tényezők fokozták magát az áradást, Dubaj és más területek ugyanis valószínűleg nem tapasztaltak volna ennyire súlyos árvizet, ha az infrastruktúra készen állna a hasonló eseményekre.
Dubajról az embernek elsők között jut eszébe a futurisztikus megjelenés, a modern megoldások, nem véletlenül, hiszen a helyi társemírség az évek során rengeteg erőforrást fordított a jövő városának fejlesztésére.
Mivel a csapadék nem éppen gyakori a régióban, a heves viharok pedig csak az utóbb időkben kezdtek el jelentősebb problémát előidézni, Dubaj – és sok más, az Emírségekben található település – megtervezésekor a hatékony vízelvezetés kidolgozása nem volt kiemelt szempont. A város jelentős részét beton borítja, kevés a zöldfelület, amely elnyelné a nedvességet, és a vízelvezető rendszerek sem képesek megbirkózni ennyi csapadékkal. A csatornarendszer meglepően elmaradott, olyannyira, hogy a Burdzs Kalifa építésekor inkább rá sem kapcsolták a felhőkarcolót a hálózatra, a világ legmagasabb épületéből ehelyett mind a mai napig szippantós autók szállítják el a szennyvizet.
A Business Standard szerint a november és március közötti esős évszak során egyre több otthonba áramlik be a csapadék az Egyesült Arab Emírségekben. Bár az országban szinte minden évben korszerűsítik a vízelvezető rendszert, úgy tűnik, a törekvések egyelőre nem elegendőek.
2023 júniusában Dubaj 21,8 milliárd dolláros csatornázási tervet hagyott jóvá, az ambiciózus projekt elviekben a fenntarthatóságot is erősíti majd. A programmal a csatornarendszer élettartamát 25-ről 100 évre növelnék, emellett januárban az Egyesült Arab Emírségek Közúti és Közlekedési Hatósága új egységet hozott létre az árvizek kezelésére.
Francis szerint azonban ennél is komolyabb stratégiára és alkalmazkodási intézkedésekre van szükség, hogy megfeleljenek a gyakoribb és intenzívebb esők kihívásának. Ebben segíthet többek között, ha a csatornahálózat modernizálásával olyan új, nagy víztározókat is létrehoznak, amelyek a tavaszi esőzéseket felfoghatják, később pedig utánpótlást biztosíthatnak a térségnek.
