Március 16-án este egymás után negyedszer is vulkáni működés indult Izlandon, a Kék Lagúna közelében. Az első jelek a korábbiakhoz hasonló, egy napos kitörésre utaltak, azonban ez a vulkáni esemény is megmutatta, hogy mindegyiknek megvan a maga sajátossága, mindig várhatók újdonságok, meglepetések. A vulkánkitörés most már hatodik napja tart és a legfrissebb adatok szerint 21 millió köbméter láva terült szét a felszínen, ez több, mint a 2021-es Fagradalsfjall kitörés első hónapjában.
– írja a 24.hu-nak megküldött elemzésében Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője.
Egyszerre vagy nyolc helyen fröcsköl a láva
A bazaltos kőzetolvadék ismét átvágta a Reykjavík felé vezető utat és dél felé is elindult egy lávafolyam, ami a déli autóutat és a mellette húzódó optikai kábeleket, magas feszültségű vezetékeket, vízvezetékeket fenyegetett. A lávafolyam egyelőre mintegy 200 méterre az úttól megállt, de nem úgy a kitörési központok. Az izlandi hasadékvulkáni működés sajátossága, hogy a kezdeti több kilométer hosszú hasadék mentén zajló vulkáni működés néhány nap alatt egy kitörési pontra szűkül.
Most ebben is újdonságot látunk, mert egyszerre vagy nyolc helyen fröcsköl fel a láva és 10–30 méter magas lávafröccskúpokat épített. Ezekben lávatavak alakultak ki, amelyek átvágva a kúpok oldalát folynak ki a lávamező tetején és részben a korábbi lávafolyamok belsejében. A kitörés intenzitása másodpercenként 15 köbméter magma, ami jóval nagyobb, mint amit a korábbi négy vulkánkitörés során tapasztaltak. Ez azt jelenti, hogy jelentős változás történt a mélybeli magmatározóban.
A változás oka még nem teljesen tiszta, több szakember úgy véli, hogy a magma most már nem csak a Kék Lagúna alatti, 3-5 kilométer mélyen lévő magmatározóból jut a felszínre, hanem jelentősebb mértékű a földköpenyből jövő magma utánpótlás ami keleti irányba kissé eltérve, egyből a felszínre tódul. Ez hasonló eset, mint ami pontosan 3 évvel ezelőtt a Fagradalsfjall területen zajlott. Ezzel kezdődött vagy 800 év szünet után a Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörések sora, ez az első kitörés 6 hónapon keresztül tartott és nagy turistalátványosság volt. Ez a mostani messze nem az, mivel folyamatos veszélyt jelent a környező létesítményekre:
Egyszer csak túlfolyik
Kulcsfontosságú az előre jelzésben tehát az, hogy milyen magma tör a felszínre. Az Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének munkatársai vasárnap este vették az első friss lávamintát, aminek tudományos elemzési eredményeit kedd reggel tették közre. Vizsgálták a vulkáni képződmények kémiai összetételét, beleértve a kéntartalmát és a kőzettani jellemzőit. E vizsgálatban ismét kulcsszerepet játszott Bali Enikő, aki a budapesti ELTE geológus szakán végzett és szerezte PhD fokozatát, jelenleg pedig Reykjavíkban egyetemi docens. A kéntartalom adataiból kiszámították, hogy minimálisan mekkora mennyiség jutott a levegőbe a kitörés során és okoz vulkáni szmogot a széljárás függvényében.
A lávakőzetek kémiai összetétele azt mutatta, hogy a magma a 3-5 km mélyen lévő, részben kristályosodott magmatározóból érkezett és sok hasonlóságot mutat a 3 évvel ezelőtti Fagradasfjall magma típusával. Csütörtökön újabb lávamintákat vettek a vulkanológusok. Az elemzési eredménynek most még nagyobb jelentősége van, mivel abból kiolvasható, hogy a magma még mindig a sekély magmatározóból nyomul fel vagy valóban most már a földköpenyből érkezik. Ha ez az utóbbi eset igazolódik be, akkor az jó esélyt ad arra, hogy hosszú vulkánkitörésre kell felkészülni.
A földsánc eddig sikeresen eltérítette az első lávafolyamot, de folyamatosan érkezik az utánpótlás. Csütörtök este egy friss láva-előrenyomulás elöntötte a földsánc építéséhez használt kis kőbányát, itt mintegy 10 méteres gödröt kell kitöltenie, és ha ez sikerül, akkor a lávafolyam a település felé veszi az irányt. Az izlandi vulkánkitörésben egy új fejezet kezdődött, a kőzettani és geokémai vizsgálatok segíthetnek annak megválaszolásában, hogy ez a változás mivel magyarázható. Újabb és újabb veszélyekkel kell szembenézni, ezek kezelése óriási tapasztalatot adnak általában is a vulkáni veszélykezelésben és vulkánkitörés monitorozásban.
