A Glycera féregnemzetség fajai nem tartoznak a legbarátságosabb élőlények közé: akár 35 centiméter hosszúra is megnőhetnek, fogaik pedig fémet tartalmaznak – írja az IFLScience. Ezen, általában a sekély tengerekben jelen lévő állatokra angolul gyakran hivatkoznak vérférgekként.
Az élőlényekkel a legnagyobb eséllyel horgászok és halászok találkozhatnak. A férgek akár rákfélék külső vázán is képesek áthatolni, olyan mérget fecskendezve be, amely megbénítja az áldozatot. A szakértők úgy vélik, hogy az állatok fogában lévő réz katalizátorként gyorsítja a méreg hatását.
Az élőlények állkapcsának 10 százalékát rézkristályok adják. Az állatok akár öt évig is élhetnek, a fogak rendkívül szívósak, egy életen át megmaradnak. A fémek igen ritkák az állati szervezetekben, a Glycera fajok a tengerfenékből veszik fel a rezet, de hogy pontosan miként építik be testükbe, az nem tisztázott. A fogak nemcsak a zsákmány elejtésében, hanem a riválisokkal való harcokban is segítenek.
Egy 2022-es esettanulmányban egy tengeri ökológust mutatnak be, akit terepi munka során mart meg egy példány. A fájdalmat méhcsípésszerűnek írta le, a marás fájdalommal és viszketéssel, majd nagyjából egy napon át helyi érzéstelenséggel járt. A sebek aztán bezárultak, helyükön pedig bőrpír jelentkezett.
A nyolcadik napon a kutató az expedíció orvosához fordult, mivel az érintett ujj ödémás lett, elszíneződött, másnap reggelre pedig igen duzzadttá és forróvá vált. Fájdalom vagy érzékenység nem alakult ki, de a szúrás helyén hólyagok tűntek fel.
Hogy a reakciót maga a méreg, egy másodlagos bakteriális fertőzés vagy a kettő kombinációja okozta-e, nem egyértelmű. A szerzők arra jutottak, több esetet kellene megvizsgálni, hogy jobban megismerjék a marások emberekre gyakorolt hatásait.
