Tudomány

Félnünk kell az Európát elérő füstfelhőtől?

Jim WATSON / AFP
Jim WATSON / AFP
A kanadai erdőtüzek füstje elérte Európát, de a nagy magasság miatt közvetlen hatásoktól nem kell tartanunk, legfeljebb 1-2 tizedfokkal hűvösebb lesz, mint lenne a füst nélkül. Erdőtüzek nem képesek ilyesmire, de a természet legnagyobb „csapásmérő eszközei”, a vulkánok elhozhatják a nukleáris telet.

Messze van tőlünk, nem fenyegeti emberi életek és infrastruktúrák tömegét, mégis az utóbbi évek egyik legnagyobb tragédiája játszódik éppen Kanadában: égnek az erdők. Nem egy-két fenyves, kiszáradt facsoporttal végzett a természet lángok formájában, hanem kisebb országnyi területek váltak üszkös romhalmazzá. És még korán sincs vége, senki nem tudja megjósolni, mennyi erdő, azaz növény és állat válik még áldozattá – az okokról és az éghajlatváltozás szerepéről itt írtunk részletesen.

Csaknem magyarországnyi terület

Több száz helyszínen ég a tűz a vadonban, nagy része ellenőrizhetetlen, a számok megdöbbentők:

az országban eddig mintegy 76 ezer négyzetkilométernyi erdő égett le – ez hazánk területének csaknem 80 százaléka.

A természeti kár felbecsülhetetlen, sérülékeny világunkban pedig ezek a sebek egyre inkább érintik az emberiséget is. Az erdők köztudottan hatékonyan kötik meg a leggyakoribb üvegházhatású gázt, a szén-dioxidot, becslések szerint Kanada erdei mintegy 200 milliárd tonna szenet tárolnak. Az égés során viszont ismét CO2 keletkezik, az erdőtüzek hatására eddig mintegy 600 millió tonna szabadult a légkörbe, Kanada 2021-es üvegházgáz-kibocsátásának 88 százaléka.

Alberta Wildfire / EPA / MTI Az Alberta Wildfire által közreadott képen erdőtűz a kanadai Alberta tartományban fekvő Sturgeon Lake Cree Nation területén 2023. június 8-án. A kanadai erdőtüzek füstje miatt az Egyesült Államok több északkeleti államában levegőminőségi riasztás van érvényben.

Elérte Európát

Hosszabb távon mindez nyilván hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez, miközben megsemmisülnek azok az erdők, amelyek a folyamatot fékezhetnék. Napi szinten viszont az iszonyatos mennyiségű füst okoz riadalmat. Június elején többek között New Yorkra telepedett rá, a metropolisz egyes területei a világ legrosszabb levegőjű nagyvárosait felsoroló lista élére kerültek. Az apokalipszist idéző látvány önmagáért beszél, itt nézheti meg képgalériánkat.

Kanada eddigi legnagyobb erdőtüzének füstje a héten Európát is elérte, ám itt nem kell egészségügyi hatásoktól tartanunk: a problémát okozó részecskék ugyanis a légkör felsőbb rétegeiben maradnak, legfeljebb a napkelték és napnyugták lesznek élénkebbek.

Hogyan jut el idáig egy több ezer kilométerre lángoló tűz füstje? Lesz-e ránk bármilyen hatása a magasban lebegő koromnak? Illetve összemérhető-e bármilyen erdőtűz hatása egyes vulkánkitörésekkel? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát és Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzort kérdeztük.

Genevieve Poirier / Societe De Protection Des Forets / AFP Légi felvétel a kanadai erdőtűzről 2023. június 6-án.

Hűvösebb lehet, de nem fogjuk érezni

Az égés során keletkező hő magasra, egészen a troposzféra felső régióiba képes juttatni az apró szilárd részecskéket, hétköznapi kifejezéssel a kormot. Az alsóbb légrétegekben gyakoribb nedvességgel „találkozva” hamar kicsapódnak, ám ebben a szárazabb, 10 kilométer körüli magasságban hetekig megmaradhatnak, miközben a légmozgás sodorja őket. Logikusan minél több a füst, minél nagyobb az utánpótlása, annál nagyobb távolságot tehetnek meg a belőle származó apró részecskék.

A poláris örvény jelentős gyengülése miatt – amit ugyancsak a klímaváltozás hatásaként értékelhetünk – idén nyár elejéig  északkeleti-keleti áramlás jellemezte az északi féltekét, emiatt történhetett, hogy a füstfelhő elérte New Yorkot (is). Az Egyesült Államok északkeleti részén fekvő város viszonylag közel fekszik a jelentős tüzekkel sújtott területhez, ezért „töményebben kapta” a füstöt is.

Az áramlás június 20. körül fordult nyugatiasra, a viszonylag hűvös tavasz és korai nyár után ekkor tapasztalhattuk az első hőhullámot, és ez az áramlás sodorta Európa fölé a kanadai füstfelhőt is. A meteorológus megerősíti, hogy a nagy magasságban terjedő apró részecskéknek a felszínre nincs közvetlen hatásuk, de a légmozgás és az utánpótlás függvényében hetekig megmaradhatnak fölöttünk. A korom azonban visszaveri a napsugarakat, vagyis közvetett hatásként befolyásolja a felszíni hőmérsékletet. Összetett, soktényezős folyamat ez, amiről jelenleg annyit mondhatunk:

elképzelhető, hogy a kanadai erdőtüzek érkező füstje 1-2 tizedfokkal visszaveti a hőmérsékletet hazánkban. A bőrünkön semmiképp nem fogjuk megérezni

– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

Hozzáteszi: hosszabb távon a most levegőbe jutó szén-dioxid és a beláthatatlan mennyiségű erdő pusztulása sokkal nagyobb károkat okoz majd azzal, hogy erősíti a klímaváltozást.

Audrey Marcoux / Societe De Protection Des Forets / AFP A kanadai Chapais közelében leégett erdő 2023. június 2-án.

A vulkánok sokkal durvábbak

A téma kapcsán a laikusban óhatatlanul is felmerül az úgynevezett nukleáris tél, amikor a magaslégkörbe jutó anyagok visszaverik a felszínre tartó napsugárzás egy részét, a Föld hóba, fagyba burkolózik. Bármilyen erdőtűz ehhez nyilván kevés, de a természet legnagyobb „csapásmérő eszközei”, a vulkánok képesek rá – főleg szupervulkánoktól várnánk ilyesmit.

A füst apró koromrészecskéi pár hétig, hónapig maradnak a légkörben, de a vulkáni hamuanyag más. A szilárd részecskék méretüktől függően ugyanígy napok, hetek, hónapok alatt leülepszenek, kimosódnak – eközben okozhatnak ugyan károkat, fennakadásokat a légiközlekedésben, de jellemzően csak lokálisan. Igazán komoly problémát a gázok jelenthetnek, legfőként a kén-dioxid.

A sztratoszférába jutva több lépésben, bonyolult kémiai folyamatok hatására a kén-dioxid kénsavvá alakul, amely pár mikronnyi aeroszol-cseppekben terül szét és egy-két évig is megmaradhat a magasban

– magyarázza lapunknak Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet és az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

A kénsavaeroszol-tömeg visszaveri a napsugarakat, ez az az anyag, amely a „nukleáris tél” jelenséget előidézheti: 10 megatonna (tízmillió tonna) kén-dioxid gáz az a mennyiség, amelytől már érezhető és globális hűtőhatással számolhatunk. Ehhez azonban nem kell feltétlenül szupervulkáni kitörés. Legutóbb az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése okozott ilyen globális klimatikus hatást, az 1816-os évet például a nyár nélküli évnek nevezik.

Szupervulkánok szuperkitörésekkel

Ami a szupervulkánokat illeti, a definíció adott, de a professzor nem erőlteti a használatát. Szupervulkáni kitörésnek nevezzük azt, amely több mint 1000 köbkilométernyi vulkáni anyagot produkál –

ez a mennyiség egyenletesen tíz méter magasan borítaná el a mai Magyarország teljes területét.

Amely tűzhányó pedig bármikor a múltban produkált már ilyet, azt szupervulkánnak nevezhető, ám nem minden kitörésük tekinthető szupervulkáni kitörésnek. A Yellowstone szupervulkán például eddig két „szuperkitörést” produkált, az utolsót 640 ezer éve, majd ettől fogva számtalan, de sokkal kisebb kitörése volt, mire 74 ezer évvel ezelőtt aktivitása lenyugodott. Tehát nem maga a vulkán „szuper”, hanem egyes kitörései. És még akkor is kérdés a kijutott anyag összetétele, a „nagy bumm” nem feltétlenül jár együtt nagy pusztítással.

A legutóbbi szupervulkán 74 ezer éve lépett működésbe, helyét ma a Szumátra szigetén fekvő Toba-tó jelzi: ekkor 2800 km3-nyi vulkáni anyag szabadult ki, és csaknem elsöpörte a Föld színéről az Afrikából épp akkoriban kirajzó Homo sapienst. Fajunk túlélt, de genetikai vizsgálatokból látszik, hogy az egyedszám vészesen lecsökkent. Nem ismert, hogy ebben mekkora szerepe volt a tűzhányó kitörésének, de azt biztosan tudjuk, hogy komoly éghajlatváltozást idézett elő a „nukleáris téllel”.

Napjainkban, modern civilizációnk sérülékeny, hasonló esemény biztosan milliók, sőt milliárdok halálát okozhatja, de az emberiség teljes kipusztulását nem okozná.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik