Az ókori görögök számára az alvilág egy fizikailag is létező hely volt, amelyet akár az élők is felkereshettek. Számos olyan leírás ismert, amely a halottak birodalmának bejáratát mutatja be, az egyik ilyen kapu pedig ma is jól ismert – írja az IFLScience.
A Ténaro-fok a görögországi Peloponnészoszon, a Mani-félsziget csücskén található, itt egy különleges barlangrendszer húzódik. A bejárat a tenger szintjén fekszik, a „kaput” egy sziklán lévő spártai templom maradványai jelölik
Hadész isten birodalmáról rengeteg leírás maradt fenn, Homérosz például az Iliászban és az Odüsszeiában egy sötét, jellegtelen helynek írja le, ahol a halottak szánalomra méltó árnyékként léteznek. Később az alvilág jellemzése sokszínűbbé vált, a pokolként felfogható Tartarosz és a mennyhez hasonló Élüszion gondolata is kialakult.
A görög irodalomból több olyan személy is ismert, aki leereszkedett az alvilágba, közéjük tartozik Héraklész és Orpheusz – utóbbi kedvesét keresve épp a Ténaro-foknál találta meg a kaput. A 2. századi geográfus, Pauszaniasz részletesen is bemutatta a Ténaro-fokot, megemlítve, hogy állítólag erre található az alvilág bejárata.
A Mani-félsziget sziklafalaival önmagában is lenyűgöző látványt nyújt. A spártaiak számára a térség kiemelt jelentőséggel bírt, több szentélyt is emeltek itt, többek között egy Poszeidón-templomot. A szentély ma keresztény templomként funkcionál, az alvilág bejárata innen közelíthető meg.
