Egy friss tanulmány alapján megdöbbentően alacsony az Európai Unió területén működő hulladékégetők energiahatékonysága – olvasható a Humusz Szövetség 24.hu-hoz eljuttatott közleményében. A jelentést a Zero Waste Europe (ZWE) adta ki, és az Equanimator készítette el.
Az Európai Unióban az egyes hulladékégetőket két típusba (R1 és D10) sorolják be attól függően, hogy elérik-e az R1 energiahatékonysági kritériumban megállapított küszöbértéket. Ezt az energiahatékonysági képletet azért alkották meg, hogy segítségével az energiahatékonyság alapján tegyenek különbséget energetikai hasznosító (R1) és ártalmatlanító (D10) égetés között.
Az új tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából többek között kiderül, hogy az uniós statisztikák szerint az EU-ban elégetett települési hulladékok 98 százalékát az R1 besorolású létesítményekben égetik el. Éppen ezért ez az energiahatékonysági kritérium nem képes érdemben megkülönböztetni azokat a létesítményeket, amelyeket engedélyre érdemesnek véltek, valamint amelyek energiahatékonyság terén viszonylag magas teljesítményt értek el.
A hulladékégetést gyakran alacsony szén-dioxid-kibocsátású, néhol egyenesen megújuló energiaforrásnak tekintik. A friss tanulmányban a szakértők a D10 és R1 kategória közötti különbségtétel elhagyását javasolják.
„Ráadásul a folyamatban lévő dekarbonizáció miatt egyre nehezebb a hulladékot megfelelő energiaforrásnak tekinteni, így a hulladékból történő energiahasznosítás szükségessége, amely az R1-formula megalkotásához vezetett, elavult” – tette hozzá a szakértő. A ZWE felszólította az Európai Bizottságot a hulladékokról szóló keretirányelv sürgős felülvizsgálatára.
Dominic Hogg, az Equanimator igazgatója hozzátette: a hulladékégetőknek a törvény szerint a lehető legnagyobb mértékben vissza kell nyerniük a hőt, és bármilyen értelmes megkülönböztetés kizárná a működő létesítmények jelentős részét. „Ehelyett az EU adatai alapján az összes elégetett települési hulladék mintegy 98 százalékát olyan létesítményekben kezelik, amelyek energetikai hasznosítónak minősülnek. Mindez arra mutat rá, hogy a hatékonysági küszöbértéket úgy alakították ki, hogy az túl könnyen teljesíthető legyen. Tekintettel arra, hogy az energetikai rendszerek szén-dioxid-mentesítésével az égetésből származó előnyök egyre csökkennek, itt az ideje, hogy eltöröljük ezt a megkülönböztetést, és minden hulladékégetőt ártalmatlanító létesítménynek minősítsünk át” – tette hozzá.
A helyzetet bonyolítja, hogy az égetés alacsony termelési hatékonysága miatt az egységnyi villamos energiára jutó üvegházhatású gázkibocsátás csaknem kétszerese a földgázzal történő termeléshez képest. A ZWE szerint az Európai Bizottságnak egyrészt törölnie kell a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, másrészt 2035-re meg kell határoznia egy 100 kilogramm/fő/lakos vegyes (maradék) településihulladék-keletkezési célértéket, hogy a hulladék ártalmatlanításáról a vegyes hulladék keletkezésének megelőzésére helyezze a hangsúlyt.
Új hulladékégetők épülhetnek itthon
Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve jelenleg az évi 350 ezer tonna kapacitású Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, ennek feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy 60 százalékát. A 2023 júliusától induló, 35 éves koncessziós rendszer keretében azonban legalább még egy, de az előzetes elképzelések szerint akár hosszú távon több további hulladékhasznosító mű is épülne. A témáról a 24.hu korábban átfogó cikket írt, amely itt olvasható.
„Egy ilyen, a körforgásos gazdaság elveivel határozottan szembemenő hulladékkezelési megoldás helyett számos alternatíva létezik, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzésére, a megfelelő szelektálására és a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosításra fókuszálnak. Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni” – mondta Szabó György.
