Már jóval a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt rengeteg kritika fogalmazódott meg a szervezéssel kapcsolatban. A FIFA korrumpálása, a vendégmunkások halála és a katari rendszer működése kapcsán egyaránt sokat bírálták a vébét, később aztán jött a rendezvény sörtilalma, az állítólagos fizetett szurkolók híre, a hazai válogatott gyatra teljesítménye, illetve a rendezők cinikus kommunikációja.
A botrányok ellenére a világbajnokságot ugyanúgy komoly érdeklődés övezte, mint a korábbiakat, és bár a torna valószínűleg jó ideig a legvitatottabb marad a vébék történetében, Katar összességében jól jött ki a szervezésből. Mivel a torna rengeteg izgalmat és meglepetést tartogatott – gondoljunk csak Marokkó mesébe illő szereplésére – a 2022-es világbajnokság egészen biztosan emlékezetes marad sok szurkoló számára.
Cikkünk célja azonban nem az emberi jogi sérelmek, a sportdiplomáciai fogások vagy a válogatottak szereplésének kiértékelése. Ezúttal egy jóval kevesebbet tárgyalt témát, a katari világbajnokság környezeti következményeit igyekszünk bemutatni.
Kibocsátás, zaj, fény, szemét
Egy-egy nagy, nemzetközi rendezvény mindig rövid, ám intenzív terhelést jelent a környezet számára. Vegyünk például egy jelentősebb zenei fesztivált, ahova távoli országból repülővel érkeznek az emberek, ami már önmagában növeli az emissziót. A helyszínen felhasznált építőelemek, felszerelések, élelmiszerek és egyéb cikkek kiszállítása további kibocsátással jár, az esemény emellett jelentős zaj- és fényszennyezést idéz elő, a kilátogatók pedig nagy mennyiségű szemetet termelnek.
Egy ilyen fesztivál ideje alatt a rendezvény területén gyakorlatilag külön város jön létre saját ellátási lánccal, vízhálózattal és hulladékgyűjtéssel, megannyi problémával. Hasonló kihívások más típusú rendezvények, például világtornák esetében is felmerülnek.
Noha a fenntarthatósági szempontok egyre több szervező számára válnak fontossá, általánosságban továbbra is igaz, hogy ezek a rendezvények még mindig komoly terhet raknak a környezetre. Ígéretek ugyan a katari világbajnokság előtt is elhangoztak, de – mint látni fogjuk – komoly volt a kontraszt a kommunikáció és a tényleges tettek között.
Bár eredetileg a FIFA azt állította, hogy a torna az első, teljesen karbonsemleges világbajnokság lesz, utóbb több cáfolat is napvilágot látott ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy a fenntarthatóság inkább marketingcélokat szolgált, a valódi környezetvédelmi szempontok nem igazán kerültek előtérbe.
Szénsemleges torna?
A kutatók évtizedek óta figyelmeztetnek az ember okozta globális felmelegedés veszélyére, a probléma viszont igazán csak 2018-tól vált meghatározó közéleti témává. A zöld kérdések azóta sok fejlett országban a politikát is jelentősen formálják, van, ahol egy környezeti fókuszú programmal akár választást is lehet nyerni. Az éghajlati átalakulás már a magyarokat is komolyan aggasztja.
A félelemre a 2022-es nyár ráerősített: az évszak az északi féltekén rendkívül forró és száraz volt, a hőségben csak Európában 15 ezer ember halt meg, de Amerikától Ázsiáig mindenhol súlyos helyzet alakult ki. Hogy az extrém időjárás hátterében a klímaváltozás állt-e, azt nem lehet megmondani – szélsőségek mindig is jelentkeztek jóval a globális felmelegedés kora előtt is. A forró, aszályos napokon viszont az ember akarva-akaratlanul elgondolkozott azon, hogy milyen jövő vár rá, hogy nincs menekvés az éghajlat átalakulása elől.
Az igényekhez igazodva egyre több piacon válik hangsúlyossá a fenntarthatóság, többek között a rendezvényeken is. A sportesemények sem kivételek, a szervezők például a katari világbajnokság előtt bejelentették, hogy a torna teljesen szénsemleges lesz, tehát összességében nem fog negatív hatást gyakorolni a bolygóra. Ezt többek között energiahatékony infrastruktúrával, alacsony emissziójú közlekedéssel és fenntartható hulladékgazdálkodással akarták megvalósítani.
A Carbon Market Watch környezetvédelmi nonprofit szervezet ugyanakkor utóbb félrevezetőnek nevezte a FIFA kijelentéseit. Publikációjában a csoport megkérdőjelezte a vébére kidolgozott széndioxid-tanúsítványi szabvány hitelességét. Az átláthatatlanságot kiemelve, annak dacára a Carbon Market Watch arra jutott, hogy a torna emissziója jóval nagyobb lesz a vártnál. Julien Jreissati, a Greenpeace Közel-Kelet munkatársa hasonló kritikákat fogalmazott meg, véleménye szerint egyszerű greenwashingról – megtévesztő, környezetvédelmi fókuszú marketingről – van szó.
A FIFA és a lebonyolítástért felelős katari bizottság természetesen tagadta a vádakat, a tornával járó kibocsátást állítólag nemzetközileg elismert és tanúsított szénkreditek révén ellensúlyozzák majd. A hasonló kreditek megítélése klímavédelmi szempontból egyébként eleve nem túl jó, hiszen továbbra is lehetőséget biztosítanak a gazdag kibocsátók számára a szennyezésre.
Légkondicionált stadionok, de minek
Az első decemberi fagyokban dideregve a nyári forróság talán már csak haloványan él az ember emlékezetében, Katarban azonban most is meglehetősen meleg van, a világbajnokság alatt volt olyan nap, amikor 32 Celsius-fokot mértek. Az országban a hőség szinte állandó, nem csoda, hogy végül elvetették a nyári torna ötletét, és inkább a november-decemberi időszakra esett a választás – nyáron a hőmérséklet a 40 Celsius-fokot is könnyedén meghaladhatja.
A meleg okozta kényelmetlenséget légkondicionált stadionokkal igyekeztek enyhíteni – egyes szurkolók és vendégek még túl hidegnek is ítélték a létesítményeket. A technológia, talán mondanunk sem kell, jelentős széndioxid-kibocsátást idéz elő.
Nem lenne szabad, hogy légkondicionált stadionjaink legyenek a sivatag közepén
– mondta Gilles Dufrasne, a Carbon Market Watch szakértője.
Fenntarthatósági szempontból a sportlétesítmények felépítése önmagában kérdéses. A torna után a kis népességű és területű, a futball iránt nem igazán érdeklődő országban nem lesz szükség a 6,5 milliárd dollárból felépített hét új, valamint egy teljesen átalakított arénára. A szétszerelhető 974 Stadiont leszámítva mindegyik létesítmény állandó, igaz, a konténerekből álló, újrahasznosítható aréna átszállítása és újbóli felállítása is kibocsátást fog okozni.
A vébé után az eredeti, 380 ezres kapacitást ugyan 155 ezerre csökkentik majd, ám a kihasználtság bizonyosan így sem lesz teljes. Az ország legsikeresebb klubjának, az asz-Szadd al-Katarinak a hazai meccseire átlagosan 1500 szurkoló szokott kilátogatni, a második al-Rajjanéra valamivel több mint 700. Az alacsony nézőszám tükrében többen rávilágítottak, hogy a stadionok építésének környezeti költségei nem indokoltak.
A szervezők jelentései alapján a beruházások csupán a torna emissziójának 5,5 százalékát adják, 206 kilotonna szén-dioxid egyenértéket a hat új, állandó arénára kötöttek le. A Carbon Market Watch számításai ugyanakkor azt mutatják, hogy az érintett stadionok kibocsátása ennek közel nyolcszorosa lehet, az építkezések teljes emisszióját pedig messze alábecsülték.
Az arénák mellett egyébként egy teljesen új metróhálózat, illetve számos szálloda is felépült. Ezek későbbi kihasználtsága is kérdéses.
Így néz ki a greenwashing
A fentebb taglalt hőség mellett katari sajátosság a vízprobléma is: az országnak óriási szüksége van a sótalanításra, hogy fedezze igényeit. Az eljárás lényege, hogy a vízből eltávolítják az oldott ásványi sókat, ily módon az alkalmassá válik mezőgazdasági felhasználásra és emberi fogyasztásra.
Ez elsőre viszonylag zöld megközelítésnek tűnhet, a sótalanításhoz használt energiaigényt ugyanakkor többnyire fosszilis hordozókból fedezik – azaz az átalakítás kibocsátást idéz elő. A folyamat során ráadásul nagy mennyiségű sóoldatot engednek vissza a tengerbe, ami fenyegetést jelent egyes tengeri létformákra. Az eljáráshoz szükséges nagynyomású rendszer szintén veszélybe sodorhatja az élőlényeket.
A világbajnokság nyolc stadionja és 136 edzőpályája miatt a torna alatt mintegy 10 százalékkal több vízre volt szükség, ez nagyjából napi 10 ezer liter további sótalanított vizet igényelhetett.
További problémát okozott Katar mérete: az ország egyszerűen nem elég nagy ennyi vendég befogadására, sokan ezért a szomszédos Egyesült Arab Emírségekben kényszerültek megszállni. Azoknak, akik innen utaztak be a meccsekre, egyórás repülést vagy hatórás autókázást kellett választaniuk. Hogy megkönnyítsék a szurkolók mozgását, a Qatar Airways növelte a járatszámot – alighanem ez is azon tényezők közé tartozik, amelyekkel nem számoltak a torna karbonmérlegének felmérése során.
Sok környezet- és klímavédelmi csoport egyetért abban, hogy a katari világbajnokság szénsemlegességét nem sikerült megvalósítani, a rendezvény pedig fenntarthatósági szempontból átláthatatlan.
A torna egyik szponzora egyébként a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a QatarEnergy volt.
Természetesen nem kérdés, hogy a 2022-es labdarúgó-világbajnokság nem a világ legnagyobb szennyezője, a környezeti károk eltörpülnek azon hatások mellett, amelyet az emberiség nap mint nap okoz. A rendezők kommunikációja azonban remek példa azokra a szépen csomagolt zöld látszatintézkedésekre, amelyekkel világszerte nem egy kormány, vállalat és egyéb szervezet próbálja növelni népszerűségét, felismerve a fenntarthatóság iránti igényt.
