Az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, ez a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonja magával – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A szervezet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) tette közzé éves globális klímajelentését az egyiptomi Sarm es-Sejkben – írja az MTI.
A WMO szerint a tengerszint növekedése egyre gyorsul, illetve az Alpok gleccsereinek olvadása is minden korábbi rekordot megdöntött 2022-ben. Emellett pusztító áradások, hőhullámok és aszályok jellemezték az idei évet.
Az ENSZ szervezete újfent felhívta a figyelmet arra, hogy alig elérhető távolságba került a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt. António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésben közölteket a klímakáosz krónikájának nevezte, és felszólította a konferencián részt vevő országokat, hogy hiteles, ambiciózus tettekkel válaszoljanak a bolygó segélykérésére.
A WMO becslése alapján 2022-ben az átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszak értékeit. Eszerint 2022 az ötödik vagy hatodik legmelegebb esztendő volt a feljegyzések kezdete óta még úgy is, hogy a La Niña ritka időjárási jelenség a Csendes-óceánon lehűlést okozott az utóbbi két évben. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti a felmelegedési trend megfordulását.
Példaként az Alpok gleccsereinek olvadását hozták fel, mondván, a jégtakaró vastagsága átlagosan 3-4 méterrel csökkent az európai hegységben, ami lényegesen nagyobb olvadás a korábbi rekordnak számító 2003-as évhez képest.
Svájcban 2021-től 6 százalékkal csökkent a gleccserek volumene, és a feljegyzések óta először nem maradt meg a hó nyáron, így újabb jégréteg sem képződhetett. 2001-től több mint harmadával csökkentek a svájci gleccserek.
Mindemellett 1993 óta megduplázódott a tengerszint emelkedésének üteme, amit részben a jég olvadása is elősegített. Csak 2020 januárjától a tengerszint mintegy 10 milliméterrel nőtt az idei rekordszintre. Az óceánok hőmérséklete tavaly ért el csúcsértéket, az északi-sarki jégsapka mérete pedig a valaha feljegyzett legkisebb szintre zsugorodott februárban.
Elérhetetlennek tűnik a cél
Az utóbbi négy év átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiségei aszályt, ezzel együtt élelmezési válságot idéztek elő Kelet-Afrikában, miközben rekordokat döngető esőzések pusztító árvizeket fakasztottak Pakisztánban. Kínában és Európában, ideértve Nagy-Britanniát is, hőhullámok, aszályok és erdőtüzek pusztítottak.
A WMO felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben rekordszinteket ért el, 2022-ben pedig tovább emelkedik, az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátása. Petteri Taalas, a WMO főtitkára kijelentette, hogy minél nagyobb mértékű a felmelegedés, annál rosszabb hatásokkal kell számolni.
Olyan mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény 1,5 Celsius-fokos csökkentésre vonatkozó célkitűzése szinte elérhetetlenné vált
– mondta Taalas.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy több gleccser számára már túl késő, az olvadás évszázadokig, ha nem évezredekig tart majd, komoly hatásokkal a vízellátás biztonságára. Hozzátette, hogy a tengerszint fél méterrel fog növekedni egy évszázad alatt, tartós és komoly veszélyt előidézve a tengerpartokon és az alacsonyabban fekvő országokban élő emberek milliói számára.
Taalas úgy fogalmazott, hogy általában a klímaváltozásért legkevésbé felelősek szenvednek a legtöbbet, idén viszont a jól felkészült társadalmakban is felfordulást okozott a szélsőséges időjárás.
