Folyamatosan gyorsul, és egyre mélyebbre hatol az óceánban felgyülemlő hőmennyiség, ez pedig nemcsak az élővilágra, hanem az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények kialakulására is nagy hatással van – írja a Guardian egy frissen közölt kutatás szerint. A Nature Reviews folyóiratban megjelent írás egyik társszerzője hangsúlyozta, a kelet-ausztráliai pusztító árvizeket is nagyban befolyásolta ez a jelenség, a jövőben pedig tovább nőhet az ehhez hasonló események kialakulásának kockázata.
A tanulmány szerint a fosszilis tüzelőanyagok használata miatt a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok által termelt hő több mint 90 százalékát az óceánok veszik fel. Ennek következtében a felmelegedés mértéke a felső 2 kilométeren megduplázódott az 1960-as évek szintjéhez képest. A kutatók szerint ez gyorsítja a tengerszint emelkedését, növeli a szélsőséges esőzések számát, a jégolvadást, valamint a ciklonok kialakulásának helyére is hatással van. Emellett a tengeri élőhelyek, köztük a korallzátonyok is veszélyben vannak, mivel a felmelegedés hatására az óceánok kevésbé képesek a légkörben lévő szén megkötésére.
Matt England, az Új-Dél-Walesi Egyetem oceanográfusa és egyben a kutatás társszerzője állítja, az óceánok felmelegedése már most is súlyos jégolvadást, és áradásokat okoz, kibocsátáscsökkentés nélkül pedig sokkal rosszabb lehet a helyzet pár éven belül. Az eredmények között kiemelték, hogy bár minden óceán melegszik, annak mértéke a déli területeken és az Atlanti-óceán esetében a legsúlyosabb.
Dr. Kevin Trenberth, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ kutatója szerint az óceánokhoz hő formájában hozzáadódó energia mennyisége a globális villamosenergia-termelés nyolcvanszorosának felel meg. A szakértő szerint az óceánok felmelegedését megállítani már nem lehet, csak az ütemen lehet lassítani.
Még ha 2050-re el is érjük a zéró kibocsátást, az óceánok hőtartalma néhány évszázadig még emelkedni fog.
Az ENSZ legutóbbi éghajlat-változási jelentésének óceánokról szóló fejezetének egyik szerzője, David Schoeman azt mondta, a kutatás összhangban van az általuk jegyzett eredményekkel. Kiemelte: a mostani tanulmányban szereplő adatok szerint az 1971-2018 közötti időszakban átlagosan 3,5 Hirosimára ledobott atombombányi energiát bocsátottunk az óceánokba másodpercenként. Ennek pedig a hétköznapi életünkre is hatása lesz, jegyezte meg.
