Egy új tanulmány alapján az ősi Mars mélyén olyan mikrobák élhettek, amelyek végül lakhatatlanná tették az égitestet – írja a The Guardian. Amennyiben a mikroorganizmusok léteztek, jégkorszakot előidézve befolyásolhatták a bolygó légkörét, a lehűlés pedig végül őket is elpusztította.
A csapat klimatikus és felszíni modelleket használt, hogy felmérje, lakható volt-e a marsi kéreg 4 milliárd évvel ezelőtt. A szakértők úgy gondolják, hogy a korszakban a vörös bolygó sokkal barátságosabb volt, az égitesten rengeteg folyékony víz lehetett.
Sauterey és munkatársai azt feltételezik, hogy ekkoriban hidrogént fogyasztó és metánt előállító mikrobák élhettek a Mars felszíne alatt. A létformákat a talaj óvhatta meg a veszélyes sugárzástól. A korai Földhöz hasonlóan az organizmusok a Marson is mindenhol jelen lehettek, ahol nem volt jégtakaró.
A korai Mars feltehetően nedves, meleg éghajlatára azonban komoly veszélyt jelenthetett, ha ennyi hidrogén vonódott ki vékony, szén-dioxidban gazdag atmoszférájából. A hőmérséklet mínusz 200 Celsius-fokkal csökkenhetett, a felszínhez közeli létformák pedig mélyebbre húzódhattak. A Földön ezzel szemben a nitrogén uralta légkör miatt a mikrobák segítették a klíma fenntartását.
A szakértők úgy gondolják, hogy az egykori élet nyomait talán még ma is fel lehet fedezni az égitesten. A keresésre a legjobb helyszínek a Hellas Planitia nevű síkság, valamint a Jezero-kráter lehetnek, utóbbi területen jelenleg a NASA Perseverance marsjárója teljesít küldetést. Sauterey-ék következő célja annak felmérése, hogy a mai Mars mélyén létezhetnek-e még mikroorganizmusok.