Több mint nyolc hónapja tört ki a tongai Hunga Tonga-Hunga Ha’apai, az eseményt még most is vizsgálják a szakértők. A víz alatti vulkán aktivitása az elmúlt évtizedek legnagyobb kitörése volt, a folyamatról itt írtunk bővebben.
Egy, a közelmúltban elvégzett elemzés alapján az esemény során a nagy mennyiségű hamu és vulkáni gáz mellett 45 millió tonna vízgőz került a légkörbe – írja a Live Science. Emiatt nagyjából 5 százalékkal nőtt a sztratoszféra globális nedvességtartalma, ami sztratoszférikus lehűléshez és felszíni felmelegedéshez vezethet.
A kitörés január 13-án kezdődött, és két nappal később csúcsosodott. A robbanás hatására hatalmas, távolra eljutó cunami keletkezett, a tűzhányó hamuja pedig 20 kilométeres magasságig emelkedett.
A vulkánok aktivitása jellemzően hűtő hatással jár, az atmoszférába áramló kén-dioxid és egyéb anyagok ugyanis blokkolják a napsugárzás egy részét. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai azonban kitörése erejéhez képest kevés kén-dioxidot szabadított fel, vízből viszont sokat juttatott a légkörbe.
A szakértők rádiószondák adatai alapján adtak becslést a gőz mennyiségére, a műholdakat vulkáni felhőket vizsgáló meteorológiai léggömbökre erősítették. Az atmoszférában lévő pára elnyeli a napsugárzást, és hőként bocsátja ki azt, a tongai kitörés így képes felmelegíteni a Földet. Hogy milyen mértékben, azt nem tudni, de a kutatók arra számítanak, hogy a hatás még hónapokig kitarthat, a vízgőz ráadásul a sztratoszférikus ózont szabályzó ciklusokat is befolyásolhatja.