Tudomány zöldövezet

Elképesztő, mit tesz az ember agyával egy egyórás erdei séta

Az emberiség természetes környezetben fejlődött ki, az erdőkhöz és szavannákhoz képest a városok merőben új élőhelyet jelentenek fajunk számára. Korábban több vizsgálat is kimutatta, hogy míg a városi környezet negatívan hathat a mentális egészségre, addig a természetben eltöltött idő pozitívan befolyásolja a lelki és testi egészséget.

Egy új tanulmányban a kutatók azt elemzik, hogy a természet hogyan hat az agyunkra – írja a ScienceAlert. Sonja Sudimac, a Max Planck Emberi Fejlődés Intézetének munkatársa és kollégái az amigdalára fókuszáltak, ez az agy egy kis, középső része, amely a stresszfeldolgozásban, az érzelmi tanulásban és az üss vagy fuss reakcióban tölt be szerepet.

A szakértők 63 egészséges felnőttet vontak be a kísérletbe, akiknek kérdőívet kellett kitölteniük, memóriafeladatot ellátniuk, illetve kérdésekre válaszolniuk, miközben fMRI-vel monitorozták őket. Bizonyos kérdések társas stresszel jártak. A résztvevők nem ismerték az elemzés valódi célját.

Az alanyokat ezt követően véletlenszerűen elküldték egy egyórás sétára vagy egy városi környezetbe, Berlin egyik forgalmas bevásárlónegyedébe, vagy egy természetes környezetbe, Berlin 3000 hektáros grunewaldi erdőjébe. A résztvevőknek kijelölt útvonalon kellett haladniuk, a séta után pedig egy újabb fMRI-vizsgálatot végeztek rajtuk egy stresszes feladat közben, majd még egy kérdőívet kitöltettek velük.

Sze Lung Ng / EyeEm / Getty Images

Az adatok alapján kimutathatóan csökkent az aktivitás az amigdalában az erdei sétának köszönhetően, ami igazolja, hogy a természet segít a stressz kezelésében.

A pozitív hatások már egyetlen órányi séta után jelentkeztek.

Simone Kühn, a Max Planck Emberi Fejlődés Intézetének kutatója szerint először sikerült ok-okozati összefüggést bizonyítaniuk a természet és az agy egészsége között.

Az erdei csoport tagjai ráadásul a figyelmük jobb helyreállásáról, valamint kellemesebb sétáról számoltak be, mint a városban mozgó résztvevők. Az fMRI azt is felfedte, hogy a városiaknál ugyan nem csökkent az amigdala aktivitása, de nem is nőtt. Ez azt sugallja, hogy a városi környezet talán mégsem annyira stresszes, vagy a helyi stresszfaktor az érintett területen egyszerűen nem volt jelen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik