A James Webb űrteleszkóp ránézett a Kocsikerék-galaxisra is, új részleteket tárva fel a csillagkeletkezésről és a galaxis központi fekete lyukáról. A Webb erőteljes infravörös kamerája részletes képet készített a kerékről és két kisebb társgalaxisról, ami segíthet megérteni, hogyan változott a galaxis az évmilliók alatt – írja a NASA.
Az objektum tőlünk körülbelül 500 millió fényévre, a déli égbolt Szobrász (Sculptor) csillagképében található. A Kocsikerék-galaxis (angolul Cartwheel) jellegzetes alakját annak köszönheti, hogy két különböző galaxis összeütközéseként alakult ki, írja az Űrvilág. Az ütköző galaxisokat nem úgy kell elképzelni, hogy a szó szoros értelmében összecsapódnak egymásba. Sokkal inkább miközben egymáson „áthaladnak”, a térben viszonylag ritkán előforduló csillagaik nem ütköznek össze a szó hétköznapi értelmében, viszont az elhaladó másik, kisebb galaxis gravitációs zavaró hatására a csillagközi gáz és por helyenként összesűrűsödik.
A kocsikerék pereme egy százezer fényév átmérőjű, táguló, gyűrűszerű képződmény és főleg fiatal csillagokból áll. A heves csillagkeletkezésre utalnak a szupernóva-robbanások buborékszerű maradványai, az erős röntgen- és ultraibolya sugárzás, valamint a gyűrű domináns kék színe is.
Az ütközés egyébként leginkább a galaxis alakját és szerkezetét érintette: két gyűrűből áll, amelyekből a belső fényesebb, a külső pedig élénk színű. A gyűrűk az ütközés középpontjától kifelé tágulnak, amit a tudósok gyűrűs galaxisnak neveznek. Ez kevésbé gyakori, mint a Tejútrendszerünkhöz hasonló spirálgalaxisok.
Más teleszkópok, köztük a Hubble, korábban már vizsgálták a galaxist, de egészen eddig rejtélyek övezték – talán szó szerint, tekintettel a galaxismagot eltakaró por mennyiségére. Az infravörös fény érzékelésének képességével rendelkező Webb most új betekintést enged a Kocsikerék-galaxis természetébe. A közeli infravörös kamera (NIRCam), a Webb elsődleges képalkotója, a közeli infravörös tartományban 0,6 és 5 mikron között lát, és olyan hullámhosszú fényt lát, amely olyan csillagokat is felfedhet, amelyek látható fényben nem figyelhetők meg.
Azokat a fiatal csillagokat, amelyek közül sok a külső gyűrűben formálódik éppen, kevésbé takarja el a por infravörös fénytartományban. A képen számos egyedi kék pont jelenik meg, amelyek csillagok vagy csillagkeletkezési szpotok. A NIRCam azt is feltárja, hogy mi a különbség a mag közelében található idősebb csillagpopulációk egyenletes eloszlása vagy alakja, a sűrű por, illetve a kívül eső fiatalabb csillagpopulációk csomós rendeződése között.
A galaxisban található por finomabb részleteinek megismeréséhez azonban a Webb közepes tartományú infravörös műszerére (MIRI) van szükség. Az MIRI adatok piros színűek ezen a képen.
Szénhidrogénekben és más kémiai vegyületekben, valamint szilikátporban gazdag régiókat láthatunk, hasonlóan a Föld porának nagy részéhez. Ezek a régiók spirális küllők sorozatát alkotják, amelyek lényegében a galaxis csontvázát jelentik. Ezek a küllők nyilvánvalóak a korábbi, 2018-ban megjelent Hubble-képeken is, de ezen a Webb-képen sokkal hangsúlyosabbá váltak.
