Egy új tanulmány szerint egy atomháború a NATO és Oroszország között több ezer évig tartó „kis nukleáris jégkorszakot” indítana el – írja a Study Finds. A Louisiana Állami Egyetem kutatói szerint a bombák okozta tűzvihar hamut és füstöt bocsátana ki a felső légkörbe, ami eltakarná a Napot, ez pedig terméskiesést eredményezné szerte a világon. A katasztrofális robbanásokat követő első hónapban a globális átlaghőmérséklet többet zuhanna, mint a legutóbbi jégkorszak idején.
Az előző jégkorszak tízezer évig tartott, és 11700 évvel ezelőtt ért véget. Olyan élőlények pusztulásához járult hozzá, mint például a gyapjas mamut. „Nem számít, ki bombáz kit. A háború lehet India és Pakisztán vagy a NATO és Oroszország között, nem ez a lényeg. Amint a füst a felső légkörbe kerül, elterjed a bolygón, és mindenkit érint” – mondta dr. Cheryl Harrison, az AGU Advances folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. A tanulmány több regionális és nagyszabású számítógépes szimuláción alapul. Ez az első, amely határozott információkkal szolgál a nukleáris robbanások bolygóra gyakorolt pontos hatásáról.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint jelenleg kilenc nemzet több mint 13 000 nukleáris fegyvert tart fenn.
Az elemzés kimutatta, hogy az atomháború után az óceánok hőmérséklete gyorsan csökkenne, és a füst kitisztulása után sem térne vissza a háború előtti állapotba. Ezzel jelentősen növekedne a tengerjég kiterjedése, ami blokkolná a kereskedelmi útvonalakat. A fény és a tenger hőmérsékletének hirtelen csökkenése, különösen az Északi-sarkvidéktől az Atlanti-óceán északi részéig és a Csendes-óceán északi részéig, elpusztítaná az algákat – a tengeri táplálékhálózat alapjait.
„Az atomháború mindenki számára súlyos következményekkel jár. A világ vezetői tanulmányainkat korábban ösztönzésként használták fel az 1980-as években a nukleáris fegyverkezési verseny leállítására, öt évvel ezelőtt pedig arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyezményt fogadjanak el az atomfegyverek betiltásáról. Reméljük, hogy ez az új tanulmány több nemzetet ösztönöz majd a tilalmi szerződés ratifikálására” – mondta Alan Robock, a Rutgers Egyetem professzora, társszerző.
