Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában, írja az MTI.
A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat. Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki. „Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak” – idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap.
A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a velük szimbiózisban élő szervezetekre támaszkodnak, amelyek fotoszintetizálnak, táplálékot biztosítanak, és alkalmanként elriasztják a ragadozókat. Bár a fehéredés nem feltétlenül pusztítja el a szivacsokat, de elűzi ezeket az organizmusokat – csökkentve a szivacsok kémiai védekezőképességét és megfosztva őket a tápláléktól. Míg egyes fajok képesek felépülni a súlyos fehéredésből, Bell szerint vannak olyanok, amelyek nem.
Robert Smith, az Otagói Egyetem oceanográfusa szerint Új-Zéland környékén két tengeri hőhullám miatt melegedett rekordhőmérsékletűre az óceán, egyes területeken a normálisnál öt fokkal volt melegebb. „Új-Zéland északi és déli határainál az elmúlt 40 év leghosszabb és legerősebb tengeri hőhullámának lehettünk tanúi, amióta 1981-ben megkezdődtek az óceán hőmérsékletének műholdas mérései” – hangsúlyoza a tudós.
Egyes területeken a tengeri hőhullám tavaly szeptemberben kezdődött, és csak most ért véget, 213 napig tartott – idézte fel megjegyezve, hogy ez meglehetősen szokatlan jelenség.
Smith szerint nehéz egy-egy hőhullámot az ember okozta éghajlati válságnak tulajdonítani, de az óceánok hőmérséklete világszerte emelkedik. „Az elmúlt évszázadban a tengeri hőhullámok gyakorisága, időtartama és intenzitása világszerte jelentősen megnőtt” – mondta. Az előrejelzések szerint ezek a hőhullámok a jövőben még szélsőségesebbek és hosszabbak lesznek. „Most bepillantást kaphatunk arról, hogy milyenek lesznek az óceánjaink a gyermekeink és az unokáink számára” – figyelmeztetett Smith.
