Egy új kutatás szerint a koronavírus omikron változata kisebb valószínűséggel okoz hosszú COVID-ot, mint a delta variáns – olvasható az EurekAlertben megjelent sajtóközleményben.
A londoni King’s College kutatóinak elemzését a ZOE COVID tünettanulmányozó alkalmazás adatairól a The Lancetnek küldött levélben tették közzé. Az eredmények az első lektorált tanulmányból származnak, amely a hosszú COVID kockázatáról számolt be az omikronnal kapcsolatban.
A hosszú COVID-ot úgy határozzák meg, hogy a betegség kezdete után legalább négy héttel új, vagy a fertőzöttség megszűnésével folyamatos tünetek jelentkeznek, például fáradtság, légszomj, koncentrációvesztés és ízületi fájdalom. A tünetek hátrányosan befolyásolhatják a napi tevékenységeket, és bizonyos esetekben súlyosan korlátozhatják is azt.
A kutatók azt találták, hogy a hosszú COVID valószínűsége 20-50%-kal kisebb volt az omikron által uralt periódusban, mint a delta időszakában, az életkortól és az oltás óta eltelt időtől függően. A tanulmány 56 003 egyesült királyságbeli felnőtt esetet azonosított, amelyek pozitívak voltak 2021. december 20. és 2022. március 9. között, amikor az omikron volt a domináns törzs. A kutatók ezeket 41 361 olyan esettel hasonlították össze, amelyek 2021. június 1. és 2021. november 27. között voltak pozitívak, ekkor a delta változat volt az elterjedt.
Az elemzés azt mutatja, hogy az omikronos esetek 4,4%-a eredményezett hosszú COVID-ot is, szemben a delta 10,8%-ával. A hosszú COVID-ban szenvedők abszolút száma azonban valójában magasabb volt az omikron időszakban, aminek az az oka, hogy ezzel a variánssal lényegesen többen fertőződtek meg. Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának becslése szerint a hosszú COVID-ban szenvedők száma a 2022. januári 1,3 millióról 2022. május 1-jére 2 millióra nőtt.
