Az elmúlt hónapban több mint 100 majomhimlős esetet észleltek világszerte Afrikán kívül, a fertőzés Európában is megjelent. Érthető, ha az ember először megriad a névtől, hiszen a rettegett fekete himlőre asszociál – szerencsére a majomhimlő, főleg a most terjedő változata, ennyire nem veszélyes. Tünetei viszont összetéveszthetők egy másik himlőféle, a bárányhimlő tüneteivel – annak ellenére, hogy ettől is lényegesen különbözik. De pontosan miben?
Más a kórokozó
Hiába himlő mindegyiknek a neve, a betegségeket más kórokozó okozza. A majomhimlő vírus a Poxviridae családba tartozó Orthopoxvirus nemzetségbe tartozik, egy állatról emberre terjedő vírusról van szó (zoonózis). A bárányhimlőt az úgynevezett varicella-zoster vírus okozza, ugyanaz a vírus, amely a felnőttek övsömöréért is felelős. A fekete himlőért a Poxvirus variolae vírus a felelős, ami az orthopox vírusok közé tartozik, és kizárólag embert képes fertőzni.
Mások a tünetek
A majomhimlő a fertőzést követő 5-21. napon lázzal kezdődik, ezután jellemzően 1-5 nap után kezdenek el megjelenni a kiütések a bőrön. Gyakran az arcon kezdődnek először, majd átterjednek más területekre, többek között a tenyérre és a talpra. A kiütések besebesednek, majd leesnek. Jellemző a betegségre a megnagyobbodott nyirokcsomó. A betegség 2-4 hétig tarthat.
A bárányhimlő lappangási ideje 10-21 nap lehet, a láz 1-2 nappal a kiütések előtt jelentkezik. Viszkető, hólyagszerű kiütésekkel kell számolni, amelyek először általában a mellkason jelennek meg, majd a hátra, arcra és az egész testre átterjednek – kivéve a tenyerekre és talpakra. A megnagyobbodott nyirokcsomó nem jellemző rá, és 4-7 nap alatt átfut az emberen.
A fekete himlő fertőzés után 7-19 nappal produkál először tüneteket: lázat, majd 2-4 napra rá kiütéseket. A kiütések kis vörös pontokként kezdődnek a szájban és a nyelven, majd átterjednek az arcra, a kézre és a lábra, a tenyeret és a talpat csak utoljára érintik. A kiütések szintén sebesednek, majd ezek a sebek leesnek. Akár öt hétig is tarthat a betegség.
Nem mindegyik miatt kell aggódni
A majomhimlő egy viszonylag jól kezelhető betegség, amire már van potenciálisan hatékony védőoltásunk. A halálozási arány 1-10% között van, a vírustörzstől függően, úgy tűnik, Európába és az Egyesült Államokba az enyhébb megbetegedést okozó vírus jutott el. Mivel emberről emberre nehezen terjed, ezért az 1 százalékos mortalitás sem annyira drasztikus.
A bárányhimlő nem egy különösebben halálos megbetegedés, gyerekkorban általában legtöbben átesünk rajta. A fekete himlő ezzel szemben akár 30 százalékos halálozási rátával is dolgozhat, szintén vírustörzstől függően. Ezzel ez rendkívül veszélyes emberi fertőző betegség, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója. A fekete himlő egyike azon két fertőző betegségnek, amit az embernek sikerült világszerte felszámolni. Az erre irányuló vakcinázási akció előtti évben, 1967-ben, a járvány mintegy 10 millió embert fertőzött. Az oltási kampány 1980-ban hivatalosan lezárult. A siker azon alapult, hogy ez egy igen konzervatív, nagyon kevéssé változékony vírus, amely csak emberben képes fertőzni és szaporodni, és nem okoz lappangó vagy perzisztens (tartósan fennálló) fertőzéseket.