Amikor 2020 elején a koronavírus-járvány kirobbant, az ultraibolya sugárzás a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megelőzésének egyik legnépszerűbb módszere lett az arcmaszkok, a kézfertőtlenítők és a társadalmi távolságtartás mellett. Kevés kutatás készült azonban arra vonatkozóan, hogy milyen UV-dózis pusztítja el a vírust, milyen hullámhosszúra van szükség, és meddig kell alkalmazni. Kérdés volt még az is, hogy beépíthetők-e az UV-rendszerek nyilvános helyekre, például repülőterekre, buszpályaudvarokra és üzletekre anélkül, hogy hosszú távú károkat okoznának az emberekben. A Binghamton Egyetem friss kutatása most ezekre a kérdésekre ad választ – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.
A Scientific Reports szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatás vezetője, Kaiming Ye fejében a kutatás ötlete akkor született meg, amikor a járvány korai szakaszában az egyéni védőeszközök hiányának hatására UV-fertőtlenítő állomásokat építettek be kórházakba azért, hogy az N-95-ös maszkokat újra fel lehessen használni.
A kutatócsoport a SARS-CoV-2-höz hasonló retrovírust adott három különböző tápközeghez (sejttenyésztő tápközeg, víz, és az emberi nyál mesterséges másolata), és három különböző hullámhossznak tette ki őket az UVC tartományban. Az UVC megöli a vírusokat és más mikroorganizmusokat azáltal, hogy károsítja DNS-üket és RNS-üket, amelyek az élet bioorganikus építőkövei.
A fertőtlenítés hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az a tápközeg, ahol a vírus megtalálható
– mondta Ye. „Ugyanazt a dózist, ugyanazt a fényintenzitást és hullámhosszt használtuk, amikor a vírust nyálban, vízben és sejttenyésztő tápközegben szuszpendáltuk, de a hatékonyság teljesen más volt.”
A legjobb eredmények a vizsgálat során a 260 és 280 nanométeres hullámhossz közötti tartományból származtak, amelyet általában a LED UVC lámpákban használnak. A 260 nanométer alatti hullámhosszok csak lakatlan helyeken alkalmazhatók, mert károsíthatják az emberi bőrt és a szemet.
A kutatás eredményei alapján Ye és csapata olyan LED-fényes fertőtlenítő rendszert tervezett, amely kevésbé károsítja az emberi bőrt. További vizsgálatokat végeznek, mielőtt szabadalmat kérnének rá.
