A ma Skóciához tartozó Orkney-szigetekre beözönlő migránsok teljesen megváltoztatták a lakosság összetételét a bronzkorban. Drámai fordulat következett be, és ami még furcsább: a letelepedők többsége nő volt – derült ki nemrég egy vizsgálatból.
A Huddersfieldi és Edinburghi Egyetem kutatói Westray szigetének északi részéről származó maradványok analízisét végezték el régészeti és genetikai módszerekkel. Ebből kiderült, hogy a bronzkor elején, nagyjából 4500–3500 évvel ezelőtt nagy számú bevándorló érkezett a szigetcsoportra, akiknek az örökítő anyagában részben a Fekete-tengertől északra eső területek népességének genetikai lenyomataira bukkantak. Bár a korabeli Európában korántsem számított szokatlannak egy ilyen migráció, mindeddig a tudósok úgy vélték, hogy a szigetek a külső genetikai behatásoktól viszonylag elzártak maradtak.
Az említett felfedezésen túl a szakértők arra is rájöttek, hogy az újkőkori férfiági leszármazás legalább egy évezreden át fennmaradt, és nem vette át a helyét a máshol tipikusnak számító állattenyésztő bevándorlóké. A tudósok szerint mindez az Orkney-szigetek neolitikus társadalmi szerkezetének és a férfiági öröklésnek a stabilitását mutatja, és a háttérben az utódlások bizonyos meghatározott gazdaságokhoz való kötődése, illetve a helyi férfiak távolabbról érkező nőkkel kötött házasodásának elterjedése áll. A családfők így a válságos időszakokat is könnyebben átvészelték, miközben az Európa más tájairól érkező nőkkel léptek párkapcsolatba.
(Kiemelt képünkön egy vaskori tanya maradványai Westray szigetén.)
