Bár a brit koronától elszakadni vágyó 13 gyarmat által 1776. július 4-én kibocsátott Függetlenségi Nyilatkozat elsődleges címzettje a brit uralkodó volt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy formálisan is elküldték volna III. György királynak, és hogy egyáltalán elolvasta azt. Ugyanakkor mégis elképzelhető, hogy látta a dokumentumot, hiszen számos újság és folyóirat szó szerint közölte, és a brit királyról tudvalevő volt, hogy figyelemmel kíséri az aktuális eseményeket, ennek ellenére a kiterjedt levelezésében nem utalt erre a tényre. Természetesen a nyilvánosság előtt nem vehetett tudomást a nyilatkozatról, hiszen ezzel elismerte – vagyis legitimálta – volna a szöveget megalkotó Kontinentális kongresszust, de a privát feljegyzésekben sem találjuk ennek nyomát.
A király szinte mindennap levelet váltott Lord North brit miniszterelnökkel, amelyben az Észak-Amerikában zajló válság számos aspektusát megtárgyalták, miután hat héttel a nyilatkozat megfogalmazása után a hír napvilágot látott a londoni lapokban. Az amerikai függetlenség okmánya azonban nem szerepel a témák között, még a király személyét érintő 28 vádnak a cáfolata sem. Ez nem jelenti azt, hogy brit részről válasz nélkül maradt volna a jogi „lázadás”: John Lind ügyvéd Válasz a kongresszusi nyilatkozatra címmel 132 oldalas fogalmazványban tárgyalta ellentmondásait és következetlenségeit.
Massachusetts korábbi, királyhű kormányzója, Thomas Hutchinson pedig A philadelphiai kongresszus deklarációjának bírálata címmel 1776 októberében, névtelenül publikálta ellenérveit. Arról sem tudunk azonban, hogy a király ezek egyikét elolvasta volna. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy III. György a híradások között felfigyelt rá, de a benne foglalt vádakat olyan teátrális háborús propagandának tartotta, amely válaszra sem méltó, és a miniszterelnökkel sem érdemes tárgyalni róla.
A 13 brit gyarmatot szuverén államként meghatározó, az 56 „alapító atya” és az államok kongresszusi képviselői által szignált Függetlenségi Nyilatkozatot mindenesetre azóta is az Amerikai Egyesült Államok létrehozásához vezető első kollektív lépésének tekintik, és ezáltal az amerikai identitás alapdokumentumának számít.
