Az EU-s polgárok átlagosan évi 80 kilogramm húst fogyasztanak el, a többség pedig bele sem gondol, hogy a nagyipari állattartás mekkora terhet rak a környezetre. A kérődzők például nagy mennyiségben állítanak elő metánt, ami fokozza a klímaváltozást, az állatok fenntartásához pedig rengeteg táplálékra, földterületre és vízre van szükség. A túl sok hús ráadásul az emberre is veszélyes, a vörös hús túlfogyasztása például növelheti bizonyos ráktípusok kockázatát.
Éppen ezért sok szakértő úgy véli, hogy mérsékelnünk kell a fogyasztásunkat. Dr. Matin Qaim, a Bonni Egyetem munkatársa szerint ha a világon mindenki annyi húst enne, mint az európaiak és az észak-amerikaiak, bizonyosan nem érhetnénk el a klímaváltozás elleni harcban kitűzött célokat.
A szakértő szerint az ukrajnai háború okozta gabonahiány is igazolja, hogy az élelmiszerbiztonság érdekében kevesebb gabonát kellene adnunk állatainknak.
Qaim kollégájával, Martin Parlascával új tanulmányukban a húsfogyasztás és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja – írja a Phys.org. A páros úgy gondolja, hogy nem szükséges az egész emberisgégnek vegetáriánus vagy vegán étrendre áttérnie, egyes régiókban például kézenfekvő az állattartás, a növénytermesztés pedig nehezen kivitelezhető. A kutatók szerint a fő problémát a gazdag országok fogyasztása jelenti.
Bár a világon egyre többen választják a zöldség alapú táplálkozást, összességében még mindig rengeteg hús fogy Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Qaim szerint az egyik módszer a fogyasztás mérséklésére az állati eredetű élelmiszerek magasabb adója lehetne. A döntés valószínűleg nem volna népszerű, érdemes ugyanakkor tisztában lenni vele, hogy a hús magas környezetvédelmi költsége jelenleg nem tükröződik a piaci árakban.
Fontos lenne továbbá, hogy a fenntartható fogyasztás bekerüljön a tantervbe. Ily módon a jövő generációi tudatosabb életmódot választhatnának.
