A klímaváltozás és az intenzív mezőgazdasági földhasználat már most felelős a rovarok számának 49%-os csökkenéséért a világ egyes részein – derül ki a UCL kutatóinak új tanulmányából. A Nature-ben publikált írás szerint sok rovar nagyon érzékeny az emberi behatásokra, ez pedig aggodalomra adhat okot a klímaváltozás intenzívebbé válásával – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A kutatás eredményei rávilágítanak a természetes élőhelyek megőrzésének fontosságára, az intenzív mezőgazdaság terjeszkedésének lassítására és a kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések sürgősségére.
„A rovarpopulációk elvesztése nemcsak a természeti környezetre lehet káros, ahol a rovarok gyakran kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémákban, hanem az emberi egészséget és az élelmezésbiztonságot is veszélyezteti, különösen a beporzók elvesztése” – írja Dr. Charlie Outhwaite, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók a világ különböző területeiről származó rovarszámra és fajgazdagságra vonatkozó nagy adathalmazt elemeztek. A szakértői csoport összehasonlította a rovarok biológiai sokféleségét a különböző területeken attól függően, hogy mennyire intenzív a mezőgazdaság arrafelé, illetve a helyi térségben mekkora felmelegedés volt tapasztalható.
Megállapították, hogy a nagy intenzitású mezőgazdasággal és jelentős felmelegedéssel bíró területeken a rovarok száma 49%-kal volt alacsonyabb, mint a legtermészetesebb élőhelyeken, ahol nem regisztráltak jelentős felmelegedést. A rovarfajok száma 29%-kal volt alacsonyabb a melegedő területeken.
A kutatók azt találták, hogy az alacsony intenzitású mezőgazdasággal és jelentős felmelegedéssel küzdő területeken a természetes élőhelyek tompították a veszteségeket: ahol a terület 75%-át borította természetes élőhely, a rovarok száma csak 7%-kal csökkent, szemben a hasonló területekkel, amelyeket azonban csak 25%-ban fedett le természetes élőhely: itt 63%-os csökkenéssel kellett számolni. A legforróbb napokon sok rovar a növények alatt keres árnyékot, így a természetes élőhelyek elvesztése sebezhetőbbé teheti őket a felmelegedéssel szemben.
A kutatók felhívják a figyelmet: az emberi tevékenység még ennél is nagyobb hatással lehet a rovarpopulációkra, sok vizsgált területen ugyanis már az adatok gyűjtésének kezdetén jelentős volt az ember tájváltoztató hatása.
