A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a 2015-2021 közötti periódusban regisztrálták a hét legmelegebb évet a feljegyzések kezdete óta – írja az MTI. A periódus annak ellenére is igen forró volt, hogy a La Niña időjárási jelenség tavaly átmenetileg csökkentette a világhőmérsékletet.
A globális hőmérséklet már a hetedik egymást követő évben több mint 1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket. A WMO közleménye alapján a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás egyéb hosszú távú tendenciái várhatóan folytatódnak a légkörben lévő üvegházhatású gázok rekordszintje miatt.
Petteri Taalast, a szervezet főtitkára szerint az üvegházhatású gázok okozta felmelegedés mostanra sokkal jelentősebb lett, mint a globális átlaghőmérséklet természetes éghajlati tényezők miatti éves ingadozása. Mint hozzátette, bár a hőmérséklet emelkedése 2021-ben nem volt annyira jelentős, mint a korábbi években, a tavalyi év még mindig melegebb volt, mint a La Niña által a közelmúltban befolyásolt évek. A két-hétévente bekövetkező La Niña hatása a Föld nagy részén a légköri nyomás, a szél és a csapadék változása formájában jelentkezik, és általában ellentétes hatást vált ki egy másik, El Niño nevű jelenséggel szemben.
A WMO szerint 2021-ben a bolygó átlaghőmérséklete plusz-mínusz 0,13 fokos hibahatárral mintegy 1,11 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előttinek tekintett 1850-1900 közötti időszakban. A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a felmelegedést maximum 2 Celsius-fok, de inkább 1,5 fok alatt tartsa az emberiség az iparosodás előtti szinthez képest.
A WMO a lehető legmegbízhatóbb statisztikák megállapítása érdekében hat nagy nemzetközi adathalmazt foglal össze, köztük az Amerikai Óceán-és Légkörkutató Központjának (NOAA), valamint a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának és annak az éghajlatváltozást figyelő Copernicus szolgálatának az adatait, amelyek a múlt héten hasonló eredményeket tettek közzé.
A szervezet több millió meteorológiai és óceáni megfigyelési adatot vet össze más modellezett értékekkel, hogy bármikor, bárhol a világon, még azokban a régiókban is képes legyen a hőmérséklet becslésére, ahol a megfigyelési hálózat területileg ritka, például a sarkok közelében. A Copernicus szerint 2021 az ötödik legmelegebb év volt a feljegyzések alapján, míg a NOAA és a Berkeley Earth amerikai nonprofit megfigyelő csoport a hatodik helyre sorolta, a japán meteorológiai szolgálat pedig a hetedikre.
Taalas szerint 2021 a Kanadában mért mintegy 50 Celsius-fokos hőmérsékleti rekordról, a rendkívüli ázsiai és európai esőzésekről és halálos áradásokról, valamint az Afrika és Dél-Amerika egyes részein tapasztalt aszályokról marad emlékezetes. „Az éghajlatváltozás és az időjárással kapcsolatos veszélyek hatásai minden kontinensen katasztrofális következményekkel járnak az emberek számára” – tette hozzá.
