Nagyon is szüksége van Magyarországnak Paks 2-re – ez volt a fő mondandója Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter beszédének a Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expón. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergia és megújuló energia nem egymással versengő platformok, hanem egymást egészítik ki az energiamixben.
Az atomenergia a klímatárgyalások során mindig egy kicsit mostoha szerepet kap, a glasgow-i ENSZ klímacsúcson is aránytalanul kevés szó esett róla annak ellenére, hogy több ország most kezdi felfedezni magának, mint potenciálisan alacsony kibocsátású energiaforrást.
Süli elmondta, hogy Pakson a jelenleg működő 4 darab 500 megawattos atomerőmű-blokk mellett egy 20,6 megawattos naperőmű-park is működik, illetve 6 darab 500 kilowattos, kisebb naperőmű-egység is, amelyek mindegyike az atomerőmű hálózatához csatlakozik hozzá. A megújulókat tervezik bővíteni is, 30 és 50 megawattos naperőmű-parkot is építenek a jövőben a régióban.
A miniszter szerint az Európai Unió három évig vizsgálta a paksi bővítést, mire azt megfelelőnek találta, és azzal sem volt problémája, hogy versenyeztetés nélkül miért a Roszatomnak adta a magyar kormány a kivitelezést. „Jogosan építünk ugyanolyan típusú reaktort, mint amilyen eddig is ott állt” – mondta. A miniszter azt is megjegyezte: 2017-es számítások szerint teljes élettartama alatt 7,35% profitot fog hozni Paks 2 a magyar államnak, idén májusban azonban már 8,4% profitot számoltak.
Süli felhívta a figyelmet: a környezetvédelmi és telephelyengedély megvan, a létesítési engedélyre viszont a hatóság hiánypótlást rendelt el. Jelenleg 410 ezer oldalasra szaporodott fel az engedélykérelem. A környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatban egyébként korábban merültek fel kételyek, többek között az, hogy egy aktív törésvonal felett fekszik a telephely, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Érdekes a profitszámítás is, mivel az erőműről eddig csak arról hallani, hogyan drágul az építtetés folyamatosan. Ez persze nem zárja ki, csak erősen megkérdőjelezi a profitorientált beruházást. Más kérdések is felmerülnek a projekttel kapcsolatban: a Political Capital szerint például Paks 2 a hazai orosz befolyás legfontosabb eszköze lett.
Ennek ellenére abban kétségkívül igaza van Süli Jánosnak, hogy a magyar energiamixben csökkenteni kell az energiafüggést: a Mátrai Erőmű földgázalapúra való átalakításával is fenntartjuk az importra támaszkodást, ez pedig fontos kiegyenlítő energia lesz az országban. Emellett Magyarország az atomra és a megújulókra tud támaszkodni – arról megoszlanak a vélemények, hogy hazánkat mennyire tudja kiszolgálni kizárólag a megújuló energia, úgy viszont biztosan nem, hogy a szélerőművek építését jogszabályi ügyeskedéssel gyakorlatilag tiltják.
Persze Paks 2-ről nem lehet úgy beszélni, hogy ne húznánk bele a politikát is: Süli János odaszúrt egyet-egyet az ellenzéknek, amely megválna a paksi bővítéstől. Fontos lenne azonban erről a témáról a klímaváltozás egyre sürgősebbé válásával nem
